
Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Novák Katalin az ünnepélyes beiktatási ceremónián, a Kossuth téren mondta első köztársasági elnöki beszédét.
A Kossuth téren az ünnepélyes zászlófelvonás és a Himnusz eléneklése után Kövér László házelnök ismertette, hogy az országgyűlés Novák Katalint választotta köztársasági elnöknek.
Novák Katalin beiktatási beszédét azzal kezdte, hogy hálával a szívében érkezett ide, és köszöntötte a világ összes magyarját.
A magyarok köztársasági elnökeként először szólítom meg önöket. Köszönöm a bizalmat, ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad. Felelősség azok iránt, akik támogatnak, hogy ne okozzak nekik csalódást, de azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, meg kell mutatnia, mit jelent neki Magyarország, a honfitársai, mit gondol a közös életünkről és a világban betöltött helyünkről. Ebből a magyar világnézetből következnek majd a cselekedetei. Novák Katalin szerint együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban, hogy a magyaroknak a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a XXI. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsenek.
Beszédét azzal folytatta, hogy bár sok okunk van örömre, büszkeségre és ünneplésre, „egy sötét felleg árnyékot vet az életünkre”, ez a háború. Novák Katalin leszögezte, hogy ez most nem a videójátékok virtuális valósága, nem CGI vagy photoshop, nem háborús film, ez az a véres valóság, amit nagyszüleink a II. világháborúban megtapasztaltak. Ukrajnában valódi a sebesültek vére, a családok szétszakítása, a gyerekek sírása, a tankok dübörgése, a fegyverek ropogása, valódi a megrendülés, valódi a félelem.
Az államfő úgy látja, hogy a háború eddig legtöbbünk számára nem volt igazi veszély, vészjósló valóság, hanem a múlthoz vagy egy távoli országhoz tartozó, elkerülhető fenyegetés, még akkor is, ha a délszláv háború a szomszédunkban zajlott.
Novák Katalin kifejtette, hogy Ukrajna megtámadása az első döbbenetet követően egyszerre követelt azonnali és jól átgondolt, hosszú távon érvényes válaszokat. Február 25-én, ahogy az első menekültek megérkeztek, mérlegelés nélkül siettek a segítségükre, azóta 700 ezer menekült érkezett Magyarországra.
Magyarország emberségből jelesre vizsgázott
A köztársasági elnök szerint az önzetlen segítség mellett tudnunk kell azt is, hogy mi a válaszunk erre a háborúra. Novák Katalin tíz pontban sorolta fel, hogyan néz ki a háború Magyarországról:
- Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
- Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre.
- Békét akarunk itt és a szomszédos országokban is. A békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
- Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra vágyó magyarok ellen is vívják. Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
- Nem vagyunk semlegesek. Az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az Európai Unió és a NATO szövetségének részeként vállalt kötelezettségeinknek eleget teszünk, de amikor jogunk van nemet mondani, és az érdekünk úgy kívánja, nemet mondunk.
- Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról nem vagyunk hajlandók lemondani.
- Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
- Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát. Ugyanakkor nem egyezünk bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint Oroszországtól.
- Vállaljuk a közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béke érdekében.
- Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, most és a háború után is ragaszkodni fogunk.
Novák Katalin azzal folytatta, hogy időnként egyedül állunk, de vannak szövetségeseink és barátaink, tudjuk, mikor kire számíthatunk, és mások is tudják, hogy a magyarok szavukat tartó bátor bajtársak, „néha ugyan kényelmetlen barátok vagyunk, de ha valódi a szükség, mi nem futamodunk meg”.
A köztársasági elnök itt azt is elmondta, hogy első útja Varsóba, a lengyel államfőhöz vezet majd.
Mi nem változtunk
Novák Katalin a beszéd második felében kiemelte: joggal vagyunk büszkék páratlan nyelvünk gazdagságára, nemzetünk viharvert történelmére, kultúránk kincseire, a magyar elme vívmányaira. Rögzítette, hogy a ’48-as forradalom, az ’56-os szabadságharc és a vasfüggöny megbontása többszörösen bizonyította „szabadságunk iránti olthatatlan szenvedélyünket és azt, ha kell, meg is küzdünk érte”. Novák Katalin Magyarországot erős, bátor, szuverén nemzetként jellemezte, amely kiállt magáért, és nem ijed meg a konfliktustól, képes megvédeni az álláspontját.
Mi nem változtunk. Mi ma is ugyanazok a magyarok vagyunk, akik ’48-ban, ’56-ban és 33 évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságukért.
Novák Katalin úgy gondolja, hogy elődeinktől kaptuk örökül az önbecsülés, a tűrés, a túlélés és küzdés képességét, de őseink arra nem tanítottak meg minket, hogy hiába jó a portéka, el is kell tudni adni a piacon, „a jó bornak is kell a cégér”. Megtisztelőnek tartja, ha ennek a jó bornak, Magyarországnak az egyik cégére lehet, „ezt a bort még én is szeretem”.
forrás, és a cikk folytatása: index.hu