Elhunyt Fenyő Miklós :(

78 éves korában meghalt Fenyő Miklós, a magyar könnyűzene, a magyar rock and roll ikonja.

„A legmélyebb fájdalommal tudatjuk veletek, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült… Zenéje, dalszövegei, színdarabjai, könyvei, az egész szellemisége örökre velünk marad. A család kéri, hogy a média és a közösségi oldalakon megnyilvánulók tiszteljék gyászukat!” – közölték a zenész hivatalos Facebook-oldalán.

Lezárult egy korszak. A magyar könnyűzenei élet, a hazai rock and roll búcsúzik ikonikus alakjától. Micsoda évek, évtizedek állnak mögötte, tele energiával, dallal és örömmel. Mindezt Fenyő Miklós hívta életre, teremtette. Most ebből szállt ki, s lépett újabb dimenziók felé. A korszakteremtők kiváltsága ugyanakkor az, hogy bár ők eltűnnek e földi létből, mindazt, amit alkottak, azt itt hagyják, ránk hagyják. Ez az ő örökségük. És a mi felelősségünk, hogy mihez kezdünk ezzel.

Fenyő Miklóssal hetvenötödik születésnapján sok mindenről beszélgettünk itt, az Indexen. Akkor ezt mondta:

Bár sok mindent átéltem, az élmények ma is velem vannak, tanítottak és tanítanak ma is, de belül tényleg ugyanolyan kamasz vagyok, kis vagány, aki egykor voltam.

S valóban, ő mintha soha nem törődött volna az évekkel. Mondjuk, azok jól is bántak vele, meghagyták alkotói kedvét, kíváncsiságát, nem vált megkeseredetté, nem fordult magába; úgy mondta, hogy tisztában van azzal, hogy „az életutat, a sikereket meg kell becsülni.” Ennél csak egyvalamit tartott fontosabbnak: a szeretetet. Legyen az privát vagy a közönség szeretete. Ez éltette, ez volt a legfőbb hajtóereje. Ebből vezette le pályafutásának filozófiáját is:

Addig vagyok a nyilvánosságnak, amíg a közönség ezt igényli.

Nos, az igény nem múlt el, csak kényszerűen el kell fogadnunk, hogy Fenyő Miklóssal ezentúl már csak a dalaiban, a dalaival együtt találkozunk.

Hazajött, és vele jött a rock and roll

Fenyő Miklós mindig is arra vágyott, hogy önmagáért szeressék. Azért és úgy, amilyen. Szavaival élve: hitvallásává vált, hogy vallomásokat tegyen önmagáról, és mindezt beleírta a dalaiba, a szövegeibe is.

Hittem az adott szóban, a kézfogásban, a barátságban. Ha valakivel megbeszéltem, hogy ekkor és ekkor ott leszek, mindig pontban megjelentem,

mondta, majd azt is hozzátette, hogy azért „volt idő, amikor hamar megsértődtem szavakon vagy bármilyen olyan tetten, amiről azt hittem, ellenem irányul. Ma már persze tudom, hogy sokszor hoztam elhamarkodott ítéletet, és tisztában vagyok azzal, hogy a másik véleménye is lehet annyira értékes, mint az enyém.”

Fenyő Miklós 1947. március 12-én született Budapesten. A Pannónia utcában kezdte meg iskolai tanulmányait, majd kilenc év volt, amikor 1956-ban a családja elhagyta Magyarországot. Fenyő Miklós a New York-i Jackson Heights Primary School, valamint a First Manhattan Grammar School tanulója volt. Középiskolába már ismét Magyarországon járt, először a Landler Jenő Villamosipari Technikumban – itt a később LGT-alapító Barta Tamás osztálytársa volt –, de onnan eltanácsolták, majd a Könyves Kálmán Gimnáziumban – már húszéves is elmúlt, amikor sikeres érettségi vizsgát tett.

Tizenöt évesen már a Sztár zenekar tagja volt, majd tizenhét évesen megalapította a The Devilst, majd az abból formálódó Syconort. Miután az együttes feloszlott, Fenyő Miklós 1967-ben életre hívta a Hungáriát, és ezzel kezdetét vette a rock and roll magyarországi aranykora. A Hungária 1968-ban minden háztartásban felcsavarta a szőnyeget, amikor megnyerte a Ki Mit Tud döntőjét (Csavard fel a szőnyeget, Ha szól a Rock and roll, Nem bújok én többé már a subába), és sorra jöttek a sikerek, a Beatles-hatás, a jampiéra, arany- és platinalemezek, turnék.

Élet a Hungária után

Fennállása alatt a Hungária többször is alakult, repedt, szakadt, de központi alakja mindig is Fenyő Miklós maradt. A Hungária 1983-as feloszlását Fenyő Miklós nagy csalódásként élte meg:

Nem számítottam rá. Lám, itt is tetten érhető a naivitásom. Észre kellett volna vennem, fel kellett volna ismernem, milyen mély indulatok dúltak a játszótársaimban, amelyek végül oda vezettek, hogy magamra hagytak. Ma már tudom, én is hibás voltam, de akkor ezt még nem láttam.

A Hungária megszűnését követően MIKI néven szólóalbumot jelentetett meg, majd Fenyő Miklós még az akkor divatos break zenei világába is belekóstolt (Jól nézünk MIKI), és megalapította a Modern Hungária formációt is.

Mindezt azért tudta szinte megszakítások nélkül létrehozni, mert az élete csakis a zene körül forgott. Azonban Fenyő Miklós nem csupán a magyar rock and roll korszakának egyik ikonikus teremtője és alakítója volt, de a stílus szókimondó, frivol nyelvezetét is megalkotta. Úgy tartotta, hogy a rock and roll műfaja igényli a vagányságot, a pimaszságot, miközben sosem volt biztos abban, hogy a szavak, a szlengek jelentését mindenki érti.

Vagány, klassz, erős

Fenyő Miklós írt zenés darabokat is, igaz, mindkettőt a fióknak. Úgy gondolta, valamit megírni nagyobb élményt jelent, mint előadni, bemutatni azt. Abban a bizonyos 75. születésnapi interjúban beszélt egy készülő regényről is. Úgy jellemezte, életregény, és azt is mondta:

nem biztos, hogy a végére érek.

„Ezt a regényt nagyon nehéz megírni.

Azért nehéz, mert önmagáról kell írnia?

Inkább azért, mert annyi mindent el kellene mesélnem, hogy nem tudom, hogyan is kellene ezt tennem. Itt a hangsúly nem azon van, hogy hány év kell ahhoz, hogy elkészüljön, hanem azon, mi kerüljön bele, és mit hagyjak el. Zene, érzések, gondolatok… De még nagyon az elején tartok, épp csak elkezdtem írni, 20-22 oldal van kész.

A regényben most éppen hány éves?

Nem így megy ez… Nem kronológiailag haladok. De ha már megkérdezte: húszéves lehetek.

Vagyis már benne az élet sűrűjében. Milyen az a húszéves Fenyő Miklós?

Vagány, klassz, fiatal, erős, élményéhes.

És milyen most, hetvenöt évesen?

Van egy dal, két éve írtam, a karantén alatt, a Covid-járvány elején. A címe: Szerelmesnek még lenni. Meg kell hallgatni, abban benne van, milyen is a mai Fenyő.”