Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Ha Báthory érmét látsz aukción, nyilván észrevetted már, hogy általában magas áron szoktak elkelni. Magas, olykor igen magas áron forognak ezek a pénzek. Ennek oka a “szokásos”, vagyis ritkák, jó állapotban kevés maradt fent, jelentős, és érdekes történelmi korszakból származnak, a lengyel gyűjtök az egyik legjelentősebb időszaknak tartják országuk történelmében ( a történelmi narratíva ).
Elég nagy káosz volt akkoriban jó pár évig, Erdély, a Lengyel Királyság és a Litván Nagyhercegség környékén, és Báthory István ( angolul: Stephen Báthory, és ezt csak azért írtam ide, mert a legtöbb aukción, így találkozhatsz vele ) volt az aki végül egységes pénzrendszer létrehozásával próbálkozott. A Lengyel Királyság és a Litván Nagyhercegség 1569-ben egyesült, és végrehajtott bizonyos egyesülési reformokat, amelyek a valutáikat is érintették. Eleinte azonban litván és a lengyel pénz más értéket képviselt, ezen próbált változtatni Báthory.
Báthory aki egyben erdélyi fejedelem (1571–1586), Lengyelország királya (1576–1586) és Litvánia nagyfejedelme (1576–1586) is volt, egy rendkívül befolyásos családból származott, tele ambíciókkal. Uralkodásának, háborúinak, szövetségeinek, amiket az oszmán birodalommal, az oroszokkal, Rettegett Ivánnal, a Habsburgokkal vívott ( és rokonsági kapcsolatát a szörnyű kegytelenségeiről híres Báthory Erzsébettel ) nem részletezném, mert arra megint nem lenne idő, pár mondatban írok néhány dologról, ami érinti a pénzrendszert, és pénzverést, a ” Báthory érmék ” megszületését.
Nos tehát Báthory 1575-ben elvette Jagelló Annát, a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnőt, aki I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné leánya volt. Így jogot formálhatott a lengyel trónra, ahol szívesen is látták, a lengyelek 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban királlyá is koronázták. Így egyesült kezében egyre több hatalom, és terület, amit irányítania kellett. Fentebb említettem, hogy miután a Lengyel Királyság és a Litván Nagyhercegség egyesült, reformokat hajtottak végre, amely reformok a valutákat is érintették. Ezek a változtatások Báthory alatt valósultak meg. 1580-ban kiadott új pénzverési szabályzatokban döntöttek a lengyel-litván monetáris unió létrehozásáról, valamint a Lengyel-Litván Nemzetközösség mindkét részén harmonizált pénzegységek veréséről.
Az 1578–1580-as reform után a Litván Nagyhercegség groszát a lengyel groszhoz hasonlították. Ezen túlmenően ekkor kezdték meg a lengyel és a litván érmék egyenlő súlyú és minőségű pénzverését. Mivel azonban mindkét ország külön verte őket, az érmék kissé eltérőek voltak. Pedig a reform után a Litván Nagyhercegség érméin mindig két címer látható volt: a Litván Nagyhercegség lovasa és a lengyel sas. A címer tetején korábban ábrázolt hercegi kalapot Lengyelország koronája váltotta fel.
A Nemzetközösségben leggyakrabban használt pénznem a különféle címletű grosz volt: a póltorak, a dwojak, a trojak, a czworak, a szóstak és az ort ( 18 grosz ). Az egyéb vert érmék között volt shilling, dénár, tallér, aranydukát és portugaleser ( 10 dukátos érme ). A Nemzetközösség fő pénzneme azonban a zloty volt. Ezüst és arany zlotyt egyaránt vertek. A Nemzetközösség alapvetően háromszoros pénzrendszert alkalmazott, amely akkoriban népszerű volt Európában. A zlotyból, a groszból és a dénárból állt. 1 zloty 30 grosznak, utóbbi 18 dénárnak felelt meg. Értékük természetesen változott az évek során.
Az érméket Lengyelországban és a Litván Nagyhercegségben is verték. A Vilniusi Pénzverde hosszú ideig más lengyelországi pénzverdék mellett működött ( Krakkóban, Malborkban, Lublinban, Poznańban stb. ), ahol különféle címletű érméket vertek.
Bathory Groschen 1580, Jakub Rokossowski Glaubicz címer, saját gyűjtés
Az ezekben az években készült érmék számítanak ritkának. Az “átállás” idején vert, jó állapotban fennmaradt érmék keresettek a gyűjtök köreiben. A ritkább darabok több 10 ezer $-os áron is elkelnek. Elég ha így keresel rá a google-ban: bathory groschen 1580, vagy bathory coin 1580. Ahogy fentebb is említettem, ahogy ilyenkor lenni szokott, a pénzverésben kisebb zűrzavar keletkezett, az átállás idején, többféle érme készült, amiben általában egységes volt, a király arcképe, ami vagy nyaktól felfelé ábrázolta ( több verzió ), vagy a koronás és páncélozott félhosszú mellszobra jobbra, jobb kezében jogart tartva, bal kézzel kardmarkolaton jelenítette meg. Íme például egy érdekesebb darab:
A fenti darab 1508 eurós ( jelenlegi árfolyamon kb.: 557.000 Ft ) áron kelt el. ( VII Aukcja RDA (10-11 kwietnia), 2021 április 10.-én ) Érdekessége, a címer, mivel ezzel a címerrel csak ebben az évben vertek érméket, mégpedig Jakub Rokossowski Glaubicz címere látható, az apró halacska a legfőbb motívum. Koronaudvari kincstárnok, főkoronapénztárnok volt, pénzverde vezető. 1524-ben született, és 1580. július 2-án hunyt el. Pont az új pénzverési szabályzatok bevezetésének évében. Éppen ezért számítanak nagyon ritkának az ő családi jelképével ( hal ) készült érmék. Talán mondhatjuk úgy is, hogy ő volt az akkori pénzügyminiszter, és a hal jelkép, az ő aláírása.
Összefoglalva a fentieket, elmondható, hogy a Báthory érmék történelmi jelentősége egyértelmű, a ” történelmi narratíva ” esetükben jelentősen értékesebbé teszi őket, főleg néhány kulcsév esetében, mint pld. az 1580-as év.