Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
BUDAPEST, április 3. (Reuters) – Orbán Viktor miniszterelnöknek példátlan ellenszéllel néz szembe, amikor zsinórban negyedik hivatali ciklusába kezd, amikor a magyar nacionalistának a gazdasági lassuláson és az Ukrajna feletti egyre növekvő elszigeteltségen kell átvészelnie magát „illiberális államát” .
Orbán negyedik elsöprő győzelme vasárnap az egyesült ellenzék ellen, amely először fogott össze ellene, megszilárdította az 58 éves vezető támogatását egy olyan időszakban, amikor külföldön veszít szövetségeseitől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-i inváziója Magyarország keleti szomszédja ellen felborította Orbán több évtizedes erőfeszítéseit, hogy elmélyítse az üzleti és politikai kapcsolatokat Moszkvával, és új pályára állította kampányát.
Azóta Orbán ambivalens álláspontja az Európai Unió szankcióival kapcsolatban és Putyin elítélésének elmulasztása eltávolította őt a lengyel és cseh szövetségesektől, de békeüzenete a konfliktus idején sok magyarban visszhangot váltott ki.
Az egységes ellenzék elleni vasárnapi győzelem, amely az előzetes eredmények alapján 57 mandátumot szerzett a parlamentben a Fidesz 135 mandátumával szemben, újabb elsöprő többséget szerzett Orbánnak, amely lehetővé tette számára az alkotmány és a fontosabb törvények átírását.
“Olyan nagy győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből biztosan” – mondta Orbán, aki arra épített karriert, hogy harcias vezetőként mutassa be magát az EU bürokratákkal megküzdve. .
Orbán azt mondta, az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja Magyarország katonai és gazdasági biztonságának megőrzését célozta, de ezt egyre inkább megkérdőjelezik a régóta fennálló varsói szövetségesek, akik jelentős szerepet játszottak Orbán Brüsszellel vívott csatáinak megfékezésében.
Orbán kihívását nehezíti, hogy a közép-európai ország olaj-, gáz- és atomenergiájának nagy részét Moszkvára támaszkodik, még akkor is, ha az elmúlt évtizedben némileg javult a határon átnyúló energiakapcsolatok a szomszédos országokkal.
“Az a döntés, hogy az ország energetikai jövőjét (mind a fosszilis, mind a nukleáris) az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatokra fektetik, visszaüt” – áll az UniCredit közgazdásza közleményében. “Magyarország talán még jobban elszigetelődik az EU-n belül.”
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője a múlt héten azt mondta, nem örül Orbán óvatos álláspontjának Oroszországgal kapcsolatban, miközben a cseh és a lengyel miniszter kilépése után lemondták a Visegrádi Négyek Szövetsége védelmi minisztereinek a héten rendezett budapesti találkozóját.
GAZDASÁGI VIHAR KÖZELEG
Orbán új mandátuma belföldön is kemény kihívások elé állítja, a jegybank ugyanis Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta a választási évben a leglassabb gazdasági növekedést prognosztizálja.
Mivel az infláció az elmúlt 15 év legmagasabb szintjére emelkedik, a gazdaság lelassul a háború közepette, és az uniós források a demokratikus normák miatti viták miatt bizonytalanságban vannak, Orbánnak nem lesz nászútja a választási győzelme után.
Orbán 2010-es hatalomátvétele óta egy sor unortodox intézkedéssel stabilizálta a gazdaságot, a munkanélküliség pedig rekordmélységre esett a több milliárd euró értékű külföldi befektetés miatt, amelyet Magyarország alacsony társasági adókulcsa vonzott.
Ám a gazdaságot a világjárványból kirángató magas állami hitelfelvételek jelentős mértékben rontották Közép-Európa legnagyobb adóssághalmának javulását, és az alapul szolgáló mutatók azt mutatják, hogy az életszínvonal emelkedése elmarad a lengyelországi vagy romániai életszínvonal mögött.
Az EU a demokratikus hiányosságok miatt felfüggesztette a Lengyelországnak és Magyarországnak folyósított kifizetéseket a világjárvány helyreállítására szolgáló alapjaiból, ami a közgazdászok szerint az év második felétől nyomást gyakorolhat Budapestre és Varsóra, a kompromisszumot kizárva.
A választások előtti 1,8 billió forintos (5,45 milliárd dolláros) költekezés, az energiaköltségek megugrása és az inflációt kordában tartó árplafonok közelgő lejárta is megnehezíti Orbán azon törekvését, hogy a szavazás után stabilan tartsa a gazdaságot.
“A járvány csak egy séta volt a parkban ahhoz képest, ami közeleg” – mondta Novak Zoltán politikai elemző, a Center for Fair Political Analysis agytröszt.
“Minden gazdasági növekedési és stabilitási mutató rossz irányba sodródik” – mondta.
Riport: Szakacs Gergely