Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
A világon jelenleg öt deklarált atomhatalom létezik: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország. Számos államról azonban tudható vagy gyanítható, hogy atomfegyverrel rendelkezik. Igazoltan atomfegyver birtokában van India, Pakisztán, és Észak-Korea. Feltételezett atomfegyver birtokában lehet Izrael, míg Irán gyaníthatóan nukleáris fegyverprogramon dolgozik.
Az atomsorompó szerződés
Az öt deklarált atomhatalom státusát hivatalosan is rögzítette az atomsorompó szerződés, amelyet 1968-ban kötött az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió, s amelyhez 1992-ben csatlakozott Kína és Franciaország. A megállapodásban az atomhatalmak kötelezték magukat arra, hogy nem adnak át nukleáris fegyvereket az azzal nem rendelkező államoknak, akiknek az egyezmény megtiltja az ilyen fegyverek előállítását vagy megszerzését.
A szerződés garantálja ugyanakkor a nukleáris technológiához való hozzáférés jogát békés célú atomenergia-szükségletük kielégítésére, feltéve, hogy atomiparukat alávetik a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzésének.
Kételyek Izrael és Irán körül
Izrael hivatalosan soha nem ismerte el, hogy nukleáris robbanótöltet lehet a birtokában, egyben elutasította az atomsorompó szerződéshez való csatlakozást. Irán ugyan aláírta az atomsorompó egyezményt, de heves nemzetközi vitákat kiváltó atomprogramot indított. Állítása szerint célja az atomenergia békés célú felhasználása, azonban a többi nyugati hatalom úgy véli, tömegpusztító fegyver előállításán dolgozik.
Első atomrobbantási kísérletek az öt atomhatalomnál
Az első kísérleti atomrobbantást 1945. július 16-án hajtotta végre az Egyesült Államok, amely – eddig egyetlenként – a második világháború végén két atombombáját élesben is bevetette Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán városok ellen. Az első hidrogénbombát 1952. október 31-én robbantották fel Enewetak csendes-óceáni atollon. A Szovjetunió 1949. augusztus 29-én hajtotta végre első kísérleti atomrobbantását (a hivatalos bejelentésre szeptember 25-én került sor), első kísérleti hidrogénbombáját 1953. augusztus 12-én robbantotta fel. (A Szovjetunió felbomlása után az atomfegyvereket Oroszország “örökölte”.)
A britek, franciák, kínaiak is már robbantottak
A brit atombombát 1952. augusztus 1-jén próbálták ki Északnyugat-Ausztrália közelében, az első brit hidrogénbombát 1957. május 15-én robbantották fel a Csendes-óceán egyik atollján. Franciaország 1960. február 13-án lépett be az “atomklubba”, amikor a Szaharában sikeresen kipróbálta első atomfegyverét. Az első francia kísérleti hidrogénbombát 1968. augusztus 24-én robbantották fel. Kína 1964. október 14-én robbantotta fel első atombombáját, majd három évvel később, 1967. június 17-én első hidrogénbombáját.
További országok
Volt “de facto” atomhatalom a Dél-afrikai Köztársaság, amely 1974-ben kezdte meg és 1990-ben fejezte be atomfegyverkezési programját, ekkor azonban megsemmisítette hat kész és egy félig kész nukleáris robbanószerkezetét, majd egy évvel később csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Az atomhatalmak kategóriájába törekszik több ország is, vagy különböző időszakokban ilyen törekvéseket mutatott. Ilyen ország pld.: Argentína, Brazília, Egyiptom, Dél-Korea, Svédország, Tajvan és Irak, gyakorlatilag azonban bármelyik fejlett ipari állam előállíthatna néhány éven belül atomfegyvert, ha erre vonatkozó döntést hozna.
Diana Olbaum, az amerikai kongresszus volt külpolitikai tanácsadója úgy véli, hogy a NATO bővítése Svédország és Finnország csatlakozásával a szövetséghez Tovább a cikkhez >>>
Anekdotikus ismeretek szerint az ivóvíz állati vagy emberi ürülékkel és hullákkal való megfertőzése, mint harcmodor, talán a történelem előtti időkre Tovább a cikkhez >>>
