Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Anekdotikus ismeretek szerint az ivóvíz állati vagy emberi ürülékkel és hullákkal való megfertőzése, mint harcmodor, talán a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Így például a visszavonuló seregek hullákat hagytak a kutakban, hogy ellenségük ivóvíz hiányában ne üldözhesse őket.
Siro Trevisanato mikrobiológus a New Scientist c. lapban közölte véleményét, mely szerint a hettiták ( ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt. ) fertőzött kosokat küldtek az ellenséges területekre, hogy tularémiával, egy pusztító bakteriális fertőzéssel gyengítsék le a lakosságot.
Korabeli feljegyzések szerint 1346-ban a Krím-félszigeten Kaffa várát ostromló ”tatárok” (kipcsák törzs) között megjelent a közép-ázsiai eredetű pestis. Az ostromlók soraiból ezrek haltak meg a járvány következtében. A kipcsákok a pestises lótetemeket hajítógépekkel lőtték be a várba. Kaffa védőinek ellenállását megtörte a várfalakon belül kitörő pestisjárvány. A túlélők tengeri útvonalon menekültek és szétszóródtak a mediterrán térségben. A következő években kialakult az európai történelem első nagy pestisjárványa, mely 3 éven belül kiirtotta a kontinens népességének mintegy harmadát, beleértve például Grönland teljes népességét. Valószínűnek látszik azonban, hogy a pestis e biológiai támadástól függetlenül is terjeszkedett volna Belső-Ázsia felől a Közel-Kelet, Európa, és Észak-Afrika felé.
A 15. századi huszita háborúk során, Karlstein várának ostrománál emberi hullákat és hordókba gyűjtött emberi ürüléket egyaránt lőttek hajítógépekkel, amíg a várvédők a bűzre hivatkozva fel nem adták a várat. A középkori orvostudomány tudni vélte, hogy a fertőző betegségeket a rothadó anyagokból kiáradó bűzök okozzák, ezért az ilyesfajta biológiai harcanyagok felhasználása célzatos lehetett.
Amerikában 3 évszázadnyi háborúság során az európai telepesek kiszorították az indián őslakókat. Eközben tapasztalták, hogy az indiánok különösen fogékonyak a betegségekre. Néhány esetben a fertőzés szándékos terjesztésének gyanúját dokumentumok is alátámasztják. A Pontiac által vezetett felkelés során, 1763-ban delavárok ostromolták a Fort Pitt erődítményt. Az erőd főkönyvében a brit parancsnok gondosan könyvelte azon pokrócok pótlásának költségeit, melyeket a ”kórházi betegektől vittünk el azért, hogy az indiánokra terjesszük a himlőt”. A pokrócokat a törzsfőnököknek küldték ajándékba.
Az 1770-es években a britek valószínűleg tudatosan felhasználtak variolált (himlővel beoltott), majd fertőzötten szökni hagyott embereket az amerikai függetlenségi háború során.
Majd egy “nagyobb szünet”, és jött az I. világháború… 🙁
forrás: wikipedia.org
Bocsássatok meg! Megbocsátunk. Wes Clark Jr. veterán, az ismert Wesley Clark tábornok fia a lakota vének elé járul, és kéri a lakota Tovább a cikkhez >>>
Olaszország több régiójában fellelt, kétezer éves emberi maradványok elemzésével egy kutatócsoport megerősítette a malária jelenlétét a Római Birodalomban. A genetikai Tovább a cikkhez >>>
