[ads]

Egy csodálatosan szép “titkos” hely Magyarországon! Ahogy a helyiek hívják: A nógrádi “Grand Canyon”!


Hirdetés
Hirdetés betöltése...

Hirdetés


A természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A hozzá vezető utat már messziről jelzi a vasúti andráskereszt. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által, a közút mellé kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást.

A terület Litke és Nógrádszakál között emelkedő andezittakaró része, amely valamikor az Osztrovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly “fűrészelte” le a hegység délkeleti nyúlványáról. A Páris patak (a néveredet nem egyértelműen tisztázott) igazából nem is patak, mert nincs állandó vízfolyás a medrében.

Ez a nógrádi “Grand Canyon” az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú völgyben.

Feltehetően egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségű üledék, amelybe a Páris-patak egyre jobban bevágja medrét. A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne. Ezek igen szép levéllenyomatokat őriznek.

A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. A folyami üledékből több helyen nagyméretű vulkáni andezit és mélységi gránittömbök preparálódtak ki, helyenként pedig erősen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból. Ezek a vízmosásban sorakozó, több tonna súlyú kőzettömbök a hajdani folyam vizének roppant erejére engednek következtetni. A gránittömböket feltehetően a Veporidák irányából szállította ide, mert gránit legközelebb csak arrafelé található.

Nemrégiben a Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba (konglomerátumba) növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.

Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. A miocén földtörténeti kor burdigáliai korszakában felhalmozódott üledék hatalmas mennyiségének látványa lenyűgöző, méltán tarthat számot mind a geológusok, mint az amatőr természetjárók érdeklődésére. Minden évszakban látogatható, de leglátványosabb a tavaszi időszakban. A gránittömbök, kidőlt fák és omlásveszély miatt legyünk elővigyázatosak.

forrás

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>

Hirdetés
Hirdetés betöltése...
MEGÉRTETTEM
Adatvédelmi tájékoztatónk jogszabály változás miatt frissült, de az adatai kezelésének részletei változatlanok. A weboldalon cookie-kat használunk az optimális működés érdekében.