Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője pénteki Facebook-posztjában megosztotta követőivel véleményét a Csata a nyusziházban című filmről, amelynek kritikájában elszabadultak az indulatok.
Az írás alatt hamar megjelent Rákay Philip, aki nem kímélte Bencsik Andrást, és a húsvéti szent három napba illesztette a főszerkesztőt. Rákay Philip kritikája értelmében a március 14-én debütált Most vagy soha! című film, amelyet Lóth Balázs, Szente Vajk, Rákay Philip és Kis-Szabó Márk jegyeztek, komolyan érintette Bencsik Andrást.
Bencsik András másik két szerzővel együtt foglalta össze gondolatait a Demokrata hasábjain a filmről. A cikkben kifejezésre juttatták, hogy “a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett”, és megkérdőjelezték, hogy “miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni, vagy ha mégis, miért kell azt ártatlan embereknek megnézniük”.
Nagypénteken Bencsik András a közösségi oldalán is megosztotta a Csata a nyusziházban című kritikát. Néhány óra múlva pedig érkezett a film forgatókönyvírójától és kreatív producerétől, Rákay Philiptől a válasz. Fontos megjegyezni, hogy Rákay Philip nevéhez kötődik az a busás, 6,1 milliárdos állami támogatás, ami miatt az egész alkotást az egész közvélemény hozzákapcsolta.
Kétezer éves történet. Nagycsütörtökön és nagypénteken mindenkiről kiderül, kicsoda is valójában…
– írta hozzászólásában Bencsik Andrásnak, ezzel a Krisztust eláruló Júdáshoz hasonlítva a főszerkesztőt.
Rákay már korábban is bizonyította, hogy nehezen viseli a filmmel kapcsolatos kritikát. Amikor Hermann Róbert történész véleményét osztotta meg a produkcióról – miszerint a film „egy XIX. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy ötvenes évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridje”, és egyes cselekményszálai történelmileg nem állják meg a helyüket -, Rákay hosszú Facebook-bejegyzésben reagált. Ebben kifejezte nemtetszését azok iránt, akik „a történelmi hűség miatt okoskodnak”, és azt állította, hogy „átszellemülten handabandáznak a Most vagy soha! fiktív szereplőiről és kitalált történetszáláról”.
Bencsik András posztja alatt megjelent Gyopáros Alpár fideszes képviselő is, aki védelmébe vette Rákay filmjét, és ezt írta a főszerkesztőnek:
“Kivételesen egyetlen (érthetetlenül pikírt) szavával sem értek egyet. Óriási, szórakoztató kalandfilm. Másodjára nézve is lekötötte a figyelmem.”
Azonban akadtak olyanok is a kommentmezőben, akik kevésbé voltak visszafogottak. A Gajdics Ottó baráti kör nevű Facebook-oldal felháborodásában például így fogalmaztak – a capslock billentyűvel is kiemelve indulataikat:
“Minek okádta ezt ide? Tartotta volna magában! Nem szrunk oda, ahonnan enni kapunk! Vagy ezt nem Bencsik írta, csak valakik a szrt kavarják?????”
A filmet ért kritikákról nemrég megkérdeztük Csincsi Zoltánt is, aki producerként vagy operatőrként tevékenykedett Rákay Philip több filmjében is.
Nagy Alekosz ismét megtalálta a szerelmet, és boldogan mutatta be új párját a közönségnek. A friss kapcsolatot egy közös kép Tovább a cikkhez >>>
Nacsa Lőrinc és Hollik István kedden benyújtotta az Országgyűlés elé az energiaitalok 18 éven alattiaknak való eladását tiltó törvényjavaslatot. A Tovább a cikkhez >>>
