[ads]

Így laktak a város „érdemes szegényei” Augsburgban, a 16. században! “Aki dolgozik, az megérdemel a feje fölé egy tetőt”!


Hirdetés
Hirdetések betöltése...

Hirdetés


1521. augusztus 23-án Jakob Fugger, augsburgi bankár megalapította az akkor 52 házból álló, a város „érdemes szegényei” számára létrehozott lakótelepet. Az együttes ma is fennáll, sőt az alapítólevélben foglaltak szerint működik mind a mai napig, így ez a világ legrégibb, ma is fennálló szociális lakásegyüttese (1. kép). A 67 ház 140 lakásában mintegy 150 „érdemes augsburgi katolikus polgár” él.

01.jpg

1. kép: a Fuggerei „főutcája”, a Herrengasse

Jakob Fugger, a koraújkori Közép-Európa történetének talán máig meghatározó személyisége (gondoljunk csak a magyar „fukar” szóra) banktevékenységből, majd bányakoncessziókból szerezte vagyonát. Szülővárosának, Augsburgnak a firenzei Mediciekhez hasonlítható művészeti pártfogója lett, bár tőlük eltérően politikai hatalmat sosem birtokolt. Nem csupán jelentős reprezentatív építkezéseket indított (Fugger-palota, temetkezőhely a Szent Anna-templomban), hanem 1521 és 1523 között lakásokat épített a város elszegényedett, viszont még nem teljesen „lecsúszott” polgárai számára. A bérleti díjak és feltételek mind a mai napig változatlanok: a bérlők augsburgi katolikus lakosok, az éves bérleti díj egy rajnai forint (gulden) átszámított értéke, vagyis 88 euro cent. További előírás, hogy a bérlőnek napi egy Miatyánkot, Üdvözlégyet és Hiszekegyet kell elmondani az alapító, valamint a Fugger család lelki üdvéért (ennek betartása mind akkor, mind ma a bérlők lelkiismeretére van bízva). A Fugger család az idők során három ágra szakadt (a hercegi rangú Fugger-Bebenhausen, Fugger-Kirchberg, valamint a grófi Fugger-Glött). A hatalmas ingatlanvagyont, az óriási erdőbirtokokat, valamint a Fuggereit és a családi temetkezőhelynek számító augsburgi Szent Anna-templomot a három ág mindenkori feje közösen felügyeli. Ez csupán a harmadik birodalom éveiben volt másképp, mikor mindhárom ág feje börtönben ült.

02.jpg 

2. kép: Augsburg belvárosa. Jól látható, hogy a Fuggerei (színes épületegyüttes jobbra) alig pár sarokra található a városházától (színes épület balra). A Jakoberviertelt a kép közepén húzódó Lech-ág választja el a belvárostól.

A Fuggerei a város központjában, a Jakobviertelben helyezkedik el, alig pár sarokra a városházától (2. kép). Ez a negyed a középkori város későbbi bővítése során keletkezett, és máig a kispolgárság, munkásosztály lakónegyede (3. kép). Fugger itt vásárolt telket, majd építette fel a lakásokat. Ez a világ legrégebb óta folyamatosan működő, ugyanakkor nem a legrégibb ilyen együttese: a szomszédos birodalmi város, Nürnberg már korábban alapított hasonló szociális létesítményt, a Sieben Zeile nevű lakóházegyüttest a város idős takácsai számára, de hasonlók működtek Velencében, és más itáliai városokban is. Az építészeti kialakításra a németalföldi Begina-udvarok is jól láthatóan hatást gyakoroltak.

 03.jpg

3. kép: Augsburg Matthäus Merian 1643-as metszetén. Jól elkülönül a Jakoberviertel, a későbbi városbővítés, és benne (vörös színnel kiemelve) a Fuggerei tömbje. Kép forrása: Wikimedia Commons

Az együttes főbejárata a Jakoberstraßeról nyílik (4. kép). Itt helyezkedik el az adminisztráció épülete, ahol a Fugger-alapítvány irodái találhatók. A csodálatos későgótikus zárterkély eredetileg nem itt állt: a belvárosi Höchstätter-házat díszítette, amit a második világháborúban lebombáztak. Az erkély darabjait 1961-ig a Domonkos-templomban kialakított kőtárban őrizték, majd ekkor helyezték át a Fuggerei utcai homlokzatára.

04.jpg

4. kép: a Fuggerei bejárata az Adminisztráció épületével, és a másodlagosan ide helyezett Höchstetter-erkéllyel.

A kapun belépve jutunk a negyed főterére, a Szent Márk térre, ahol a névadó szent kis temploma található (5. kép). A XVI. század végére a város többsége protestánssá lett. Az új hit központja éppen a Jakab-negyed volt, ahol a Fuggerei is állt, így az együttes elvesztette a plébániáját, ezért vált szükségessé egy saját templom építése. A lakók többnyire itt mondják el a bérleti díj részét képező napi imákat is (az imádságok elmondását természetesen sosem kérte számon a Fugger család).

05.jpg

5. kép: a Főtér sarkán álló Szent Márk-templom. A lakók általában itt mondják el a lakbér részét képező napi imákat a Fugger családért.

A házak, illetve a lakások kialakítása (melyek még az eredeti alaprajzi koncepciót őrzik!) meglepően korszerű: minden ház két lakásból áll, egy a földszinten, egy az első emeleten. Mindegyiknek külön bejárata van, ezért tűnhet furcsának az egymás mellé párosított ajtók sora (6. kép). A bal oldali vezet a földszinti lakásba, a jobb oldali külön lépcsőn az emeleti lakásba.

06.jpg

6. kép: egy lakóház két lakásból áll, ezért a jellegzetes „páros ajtós” kialakítás.

A Fuggereiban két lakást alakítottak át múzeummá (ezen kívül a háború során kialakított óvóhelyen is megtekinthető egy kiállítás a negyed pusztulásáról, majd újjáépítéséről). Egyikben a korabeli, XVI–XVII. századi enteriőrök láthatók. Még ennél is érdekesebb a második múzeum, itt ugyanis megtekinthető, hogy hogyan néz ki egy mai Fuggerei-lakás (7. kép). Hiszen a létesítmény talán legnagyobb értéke, hogy változatlanul használják, lakják, ráadásul az alapítólevélben szerepel, hogy a lakásokat mindig a legkorszerűbben kell felszerelni.

07.jpg

7. kép: a Fuggerei mai állapotot bemutató mintalakása, a TV-ben a Fugger családról és a telepről szóló oktatófilmeket játszanak.

A telep minden lakása hasonló elrendezésű az alapítás óta: egy előszobából nyílik egyik oldalról a hálószoba, illetve a nappali, majd a lakókonyha és a kamra (ezeket később fürdőszobává alakították át). A földszinti lakások előszobái a másik oldalon a saját kertre nyílnak. A lakásokat közös pince, padlás, kerti szerszámtároló, valamint istállók (ma természetesen garázsok) egészítik ki. Az átlagos alapterület hatvan négyzetméter.

A korabeli tervezők minden részletet kidolgoztak: a konyhából ablakon át felügyelhették az anyák a hálószobában lévő gyerekeket, a telepnek külön gazdasági bejárata van, a pincékben munkahelyeket alakítottak ki a takácsok számára (Augsburg máig textilipari központ), arról nem is beszélve, hogy az előszoba és a lakásokhoz tartozó kert még a XX. századi szociális lakásépítésében sem volt magától értetődő!

A negyed városépítészeti kialakítása is mintaszerű. Szinte annak a XX. századi építészeti elvnek az előfutára, miszerint a rendszerint kevés pénzből épített szociális bérházak minőségét azok ötletes, izgalmas elrendezése is növelheti. Így a rendkívül puritán házacskák nem keltik „szociális telep” benyomását, hanem nyolc utcába rendezve izgalmas várost alkotnak a városban (8. kép).

08.jpg

8. kép: a Fuggerei nyolc utcába rendezett házaival valóságos kis várost alkot a városban.

A szerény együttest csupán néhány apró, kedves elem élénkíti. A lépcsős oromzatok, a lakások egyedi csengői, a falakat befutó, fává nőtt vadszőlő, valamint a sokhelyütt megtalálható védőszentszobrok: többnyire Szűz Mária, Szent Mihály, Szent Flórián, vagy a város védőszentjeinek, Szent Áfrának és Ulriknak alakjai (9. kép).

09.jpg

9. kép: Szűz Mária és Szent Mihály szobrai.

Az augsburgi Fuggerei egy egészen különleges városépítészeti-szociális, és természetesen építészettörténeti és történelmi nevezetesség (10. kep). 1521. augusztus 23. óta változatlan feltételekkel (és változatlan bérleti díjakkal!) működik. Megdöbbentő belegondolni, hogy ezalatt birodalmak jöttek létre és szűntek meg, világháborúk söpörtek végig, mindeközben pedig az „érdemes elszegényedett augsburgi katolikus” bérlők fizették az egy rajnai forintnak megfelelő éves bérleti díjat, és imádkozták a napi imákat.

10.jpg

10. kép: a Fuggerei nem csupán nevezetesség, hanem ma is működő, eleven és példaszerű szociális lakásegyüttes.

Szende András, forrás

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
Hirdetés betöltése...


Hirdetés betöltése…