Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Olaszország több régiójában fellelt, kétezer éves emberi maradványok elemzésével egy kutatócsoport megerősítette a malária jelenlétét a Római Birodalomban.
A genetikai bizonyítékokat három olasz temetőben talált csontvázak fogából nyerték ki. A temetők kora a Kr. u. 1-3. századra tehető
A genetikai adatok a kutatók szerint azért is fontosak, mert referenciapontként szolgálnak azzal kapcsolatban, mikor és hol volt jelen az emberben a parazita, emellett további információt nyújtanak az emberi betegség evolúciójáról is.
A szerzők kifejtik, sokféle írott emlék szól a maláriához hasonlatos lázról az ókori Görögország és Róma területén, de az ezekért felelős maláriafaj kiléte mindeddig ismeretlen volt.
A friss vizsgálat viszont megerősíti, hogy a keresett faj valószínűleg a Plasmodium falciparum, amely különféle ökológiai és kulturális közegben élőket fertőzött meg.
Maláriaparaziták lépnek ki egy vörösvérsejtből. (Fotó: Shutterstock)
A súlyos és néha végzetes fertőző betegséget a parazitával megfertőzött szúnyogok terjesztik. A kór évente közel 450 ezer ember halálát okozza, többségük öt éven aluli gyermek.
A kutatók három, a Római Birodalom idejéből származó temetőben (Isola Sacra, Velia és Vagnari) 58 felnőtt és tíz gyermek fogát vették szemügyre. A parton elterülő Veliáról és Isola Sacráról ismeretes, hogy fontos kikötővárosok és kereskedelmi központok voltak. Vagnari a szárazföld belseje felé helyezkedett el, úgy hiszik itt temették el a római földbirtokokon dolgozókat.
Újfajta technikával apró DNS-töredékeket tudtak kinyerni a fogbélből. Ezekből aztán ki tudták vonni a mitokondriális DNS-t, és azonosították, melyik faj fertőzte meg az ókori lakosokat.
A használható DNS kinyerése igazi kihívás, mivel a paraziták elsősorban a véráramban és a szervekben (beleértve a lépet és a májat) tartózkodnak, amelyek az idő előre haladtával lebomlanak. A kutatók a P. falciparum mitokondriális genomjának több mint felét Veliában és Vagnariban eltemetett két egyénből nyerték ki.
A P. falciparum máig a leggyakoribb maláriaparazita a szubszaharai Afrikában, és a legtöbb halált okozó is.
Az eredményekről a Current Biology folyóirat számolt be.
forrás: hirado.hu
Szégyen, nem szégyen, de nekem a középkorról a Monty Python vicces jelenetei ugranak be először. Az emberi civilizációnak ezen siralmasan Tovább a cikkhez >>>
Anekdotikus ismeretek szerint az ivóvíz állati vagy emberi ürülékkel és hullákkal való megfertőzése, mint harcmodor, talán a történelem előtti időkre Tovább a cikkhez >>>
