Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Isztambul, május 14. (Reuters) – Törökország nem zárta be az ajtót Svédország és Finnország NATO-csatlakozása előtt, de tárgyalásokat akar a skandináv országokkal, és az általa terrorcselekménynek tekintett tevékenységek visszaszorítását, különösen Stockholmban – mondta szombaton Tayyip Erdogan elnök szóvivője.
“Nem zárjuk be az ajtót. De alapvetően Törökország nemzetbiztonsági kérdéseként vetjük fel ezt a kérdést” – mondta a Reutersnek adott isztambuli interjúban Ibrahim Kalin, aki egyben az elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója is.
Erdogan meglepte a NATO-tagokat és a tagságra törekvő két skandináv országot azzal, hogy pénteken Törökország nem tudja támogatni a szövetség bővítését, mert Finnország és Svédország “sok terrorszervezet otthona”.
Minden országnak, amely csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szövetségéhez, szüksége van a katonai szövetség tagjainak egyhangú támogatására. Az Egyesült Államok és más tagállamok igyekeztek tisztázni Ankara álláspontját.
Svédország és legközelebbi katonai partnere, Finnország mindeddig kívül maradt a NATO-n, amelyet 1949-ben alapítottak a Szovjetunió ellen a hidegháborúban. A két ország óvakodik attól, hogy ellenségessé tegye nagy szomszédját, de biztonsági aggodalmaik fokozódtak, mióta Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.
Stockholm várhatóan követi Helsinki példáját, és már hétfőn kérvényezheti felvételét a 30 tagú katonai szövetségbe.
Kalin kijelentette, hogy a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetnek minősített harcos Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) adományokat gyűjt és toboroz Európában, és jelenléte “erős, nyitott és elismert”, különösen Svédországban.
“Amit tenni kell, az egyértelmű: fel kell számolni a PKK üzletei tevékenységeit, szervezeteit, és minden egyebet ami összefügg a szervezettel…” – mondta Kalin.
“A NATO-tagság mindig egy folyamat. Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. De ez az első pont, amelyre fel akarjuk hívni a szövetségesek és a svéd hatóságok figyelmét” – tette hozzá. – Természetesen szeretnénk megbeszélést, tárgyalást folytatni a svéd kollégákkal.
“KÖLCSÖNÖS NÉZŐPONT”
Törökország, a NATO második legnagyobb hadserege, hivatalosan is támogatja a bővítést, mióta 70 évvel ezelőtt csatlakozott az Egyesült Államok vezette szövetséghez.
Évek óta kritizálja Svédországot és más európai országokat amiatt, hogy Törökország által terroristának tartott szervezetekkel bántak, köztük Fethullah Gülen amerikai iszlám hitszónok követőivel.
A NATO alapító szerződésének 5. cikke szerint bármely NATO-ország elleni támadást mindenki elleni támadásnak kell tekinteni. Noha Svédország és Finnország régóta szoros kapcsolatot ápol a NATO-val, nem vonatkozik rájuk a biztonsági garancia.
Törökország bírálta Oroszország invázióját, segített felfegyverezni Ukrajnát, amely nem tagja a NATO-nak, és megpróbálta elősegíteni a felek közötti tárgyalásokat, de ellenzi a Moszkvával szembeni szankciókat. Azt akarja, hogy a NATO “minden tagjának aggodalmát kezelje, ne csak néhányat” – mondta Kalin.
Arra a kérdésre, hogy Törökország nem kockáztatja-e túlságosan a tranzakciós hajlandóságot a háború idején, és amikor a finn és a svéd közvélemény a NATO-tagságot támogatja, azt válaszolta: “Népességünk száz százalékát nagyon idegesíti a PKK és a FETO (gulenista) jelenléte Európában.”
“Ha náluk (Finnországban és Svédországban) van egy közvélemény, aki aggódik a saját nemzetbiztonságukért, akkor nekünk is van egy közvéleményünk, aki ugyanúgy aggódik a saját biztonságunkért is” – mondta. – Ezt kölcsönös szemszögből kell látnunk.
Kalin azt mondta, hogy Oroszország Finnországgal és Svédországgal szembeni éles bírálata terveik miatt nem befolyásolta Törökország álláspontját.
Írta: Jonathan Spicer, szerkesztette: Timothy Heritage