Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
BARDUFOSS, Norvégia, április 4. (Reuters) – A lövöldözés hangja visszhangzott a norvég fjordok körül, miközben svéd és finn katonák sora feküdt a hópartok mögött, puskákkal és rakétavetőkkel a közeli dombokon ellenséges támadásra készen.
A márciusi hadgyakorlat volt az első alkalom, hogy a finn és svéd erők egyesített dandárt alakítottak a Norvégia sarkvidékén tervezett NATO-gyakorlaton, amely a “Cold Response” néven ismert. Egyik ország sem tagja a NATO-szövetségnek. A hadgyakorlatot régóta tervezték, de Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója tovább fokozta a háborús veszélyt.
“Meglehetősen naivak lennénk, ha nem vennénk észre, hogy veszély fenyeget” – mondta Stefan Nordstrom svéd őrnagy a Reutersnek. “Egész Európa biztonsági helyzete megváltozott, ezt el kell fogadnunk, és alkalmazkodnunk kell.”
Ez a fenyegetettség érzése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin elnök, aki Ukrajnában „különleges hadműveletbe” kezdett, részben a NATO-szövetség kibővítésének ellensúlyozására, hamarosan akár új NATO-szomszédjai ellen is felléphet.
Finnországnak 1300 km (810 mérföld) közös határa van Oroszországgal. Sauli Niiniszto, az ország elnöke egy március 28-i telefonhívásban Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól kért részleteket az új tagok felvételének elveiről és lépéseiről – írta a Facebookon. Finnország vezetői a NATO “majdnem valamennyi” 30 tagjával tárgyaltak a lehetséges tagságról, és április közepéig benyújtják a felülvizsgálatot a parlamentnek – mondta Pekka Haavisto külügyminiszter a Reutersnek.
Svédország – a Nobel-békedíj alapítójának otthona, és 1814 óta nem harcolt háborúban – tétovább. Egy nagy svéd tévéadónak nemrégiben készült közvélemény-kutatása szerint a svédek 59%-a szeretne csatlakozni a NATO-hoz, ha Finnország csatlakozik.
A szövetség egyes tagjai számára az Oroszország és a NATO-tag Norvégia közé szorított két ország már partner. David Berger amerikai tábornok, aki az amerikai tengerészgyalogság parancsnoka, a gyakorlaton újságíróknak elmondta, hogy – a tagság politikáját félretéve – fegyvertestvérek voltak a kiképzésen.
Stoltenberg március elején jelentette be, hogy a NATO most minden információt megoszt Svédországgal és Finnországgal az ukrajnai háborúról. Mindkét ország rendszeresen részt vesz a NATO ülésein. A norvégiai gyakorlatokon Stoltenberg azt mondta, “nincs más ország a világon” akivel szorosabb partnerségi viszony.
De megjegyezte egy fontos különbséget: “Az abszolút biztonsági garanciák, azonban, amelyeket a NATO-szövetségesek számára nyújtunk, csak a NATO-szövetségesek számára vonatkoznak.”
Nem tagként Finnország és Svédország összesen 16 milliós lakossága nem rendelkezik a NATO garanciájával arra vonatkozóan, hogy egy szövetséges elleni támadás mindenki támadásának minősül.
Moszkva nem reagált egyenlőre a hadgyakorlatokra de többször óva intette mindkét országot a NATO-csatlakozástól. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az orosz külügyminisztérium március 12-én kijelentette, hogy ennek súlyos katonai és politikai következményei lesznek.
Stoltenberg azt mondta, hogy Finnország és Svédország “elég gyorsan” beengedhető lenne. A NATO nem kommentálta, mi lenne a gyorsított folyamat; Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője elmondta, hogy minden döntést maguk az országok hoznak meg, de csatlakozásukhoz mind a 30 szövetségesnek jóvá kell hagynia.
“Putyin elnök kevesebb NATO-t akar Oroszország határain” – mondta Stoltenberg januárban, utalva a délkelet-európai, lengyel és balti országok több szövetséges csapatára is. “De egyre több NATO-t kap.”
A HÁBORÚ EMLÉKEI
A NATO-gyakorlattól több mint 1000 km-re délkeletre a 80 éves Markku Kuusela ismeri a valódi háborút. A nyugdíjast, aki Finnország oroszországi határán, Imatrán él, bátyjával együtt Svédországba menekítették csecsemőként, miután édesapja meghalt az orosz invázió ellen harcolva.
Csak a háború után tértek vissza Finnországba.
„Mindig ez jár a fejemben” – mondta Kuusela, amikor meglátogatta a temetőt, ahol édesapja van eltemetve. Könnyek szöktek a szemébe. – Milyen lett volna, ha apám nem hal meg.
Körülbelül 96 000 finn, vagyis a lakosság 2,5%-a halt meg az orosz invázió ellen harcolva, 1939 és 1944 között két háborúban. Összesen 55 000 gyermek veszítette el apját, és több mint 400 000 ember veszítette el otthonát a terület átadásával.
A sűrű erdők leple alatt harcoló finnek azonban visszaverték az oroszokat, és Finnországnak azóta is világos célja van: erős védelem de baráti kapcsolatok Oroszországgal.
Az ország hadköteles hadsereget épített fel – mintegy 900 000 férfi és nő van tartalékban –, és a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint Európa egyik legnagyobb tüzérsége az övék.
A finnek és az oroszok évek óta próbálnak közeledni egymáshoz. Imatra ( határváros ) idén a finn turizmus 250 éves történetét tervezte megünnepelni Nagy Katalin orosz császárné 1772-es látogatása óta.
Most az Imatra határállomás kihalt, a bódék kihasználatlanok. A Supo néven ismert finn biztonsági szolgálat szerint Oroszország katonai erőforrásai jelenleg Ukrajnára és saját belföldi műveleteire összpontosulnak, de figyelmeztet, hogy a helyzet gyorsan változhat.
Az ukrán invázió csaknem 3000 finnek jelentkezését váltotta ki, hogy csatlakozzanak a tartalékosok helyi egyesületeihez, valamint csaknem 1000-en jelentkeztek női vészhelyzeti felkészültségi csoportokhoz – közölték a csoportok.
Az egyik jelentkező Pia Lumme volt, a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökség 48 éves koordinátora, aki Imatra közelében él. Felidézte nagyanyja háborús emlékeit.
“Úgy gondolom, hogy mi, finnek mindannyian osztozunk… az akaratban, hogy megvédjük ezt az országot” – mondta Lumme.
Finnország azon kevés európai országok egyike, amelyik nemzeti vészhelyzet esetén “korlátlan” üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerellátást biztosítanak a lakosoknak. A második világháború óta kötelező az óvóhelyek építése minden nagyobb épület alatt. Az ország azt állítja, hogy 54 000 menedékhelyén az 5,5 milliós lakosságból 4,4 millióan férnek el.
Rekordszámra nőtt a finnek NATO-csatlakozás támogatottsága az elmúlt hónapban, az Yle közszolgálati televízió legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 62%-a támogatja, és csak 16%-a nem.
A Supo, a biztonsági szolgálat március 29-én kijelentette, hogy Finnországnak óvakodnia kell attól, hogy esetleges orosz megtorlást hozzon Helsinki NATO-csatlakozásáról szóló tárgyalásaira, vagy ne avatkozzon bele a nyilvános vitába.
“Nem kell gyors döntéseket hoznunk a saját védelmünkről, de minden bizonnyal egy esetleges tagfelvételi jelentkezés ahhoz vezethet, hogy interferenciák vagy hibrid akciók célpontjává váljunk” – mondta Haavisto a Reutersnek adott interjúban. “Finnországnak fel kell készülnie erre, és meg kell hallgatnia, hogyan reagálnának a NATO-országok.”
VÁLSÁGKÉSZLETEK
Svédország, amely azzal érvelt, hogy az el nem kötelezettség jól szolgálta eddig az ország érdekeit, nem tekintette jelentősnek az orosz fenyegetést – például lehetővé tette, hogy a védelmi kiadások csökkenjenek, és a sürgősségi menedékhelyek tönkremenjenek a hidegháború után. De a hangulat ott is változik.
Miután Oroszország 2014-ben megtámadta a Krímet, a kormány felgyorsította az újrafegyverkezést és megerősítette a katonai erőt Gotland szigetén, az orosz balti flotta főhadiszállása közelében. Abban az évben ismét bevezette a korlátozott hadkötelezettséget is.
Stockholm a hónap elején közölte, hogy majdnem megduplázná a védelmi kiadásokat a GDP 2%-ára, és felújítja a vészhelyzeti bunkerek hálózatát, hogy akár hétmillió embernek is biztosíthasson menedéket. Azt mondja, jelenleg körülbelül 65 000 óvóhely van, többnyire magánházakban.
A Demoskop közvélemény-kutatók, az Aftonbladet című napilap március 2-i felmérése szerint a svédek körülbelül 71%-a aggódik az Oroszország felől érkező fokozott katonai fenyegetés miatt – ez a szám januárban 46% volt.
Három kiskereskedelmi lánc jelezte a Reutersnek, hogy a vészhelyzetekre való felkészülést szolgáló termékek értékesítése ismét felgyorsult a COVID-19 világjárvány kezdetén.
“A kríziskészletek, a felhúzható rádiók, a vízszűrők és a víztartályok eladása – szinte minden – nőtt” – mondta Fredrik Stockhaus, a Criseq, egy svéd online áruház alapítója. A svéd statisztikai hivatal nem méri ilyen részletességgel az eladásokat.
Diplomaták és politikusok szerint, ha bármelyik ország felveszi a NATO-tagságot, úgy tűnik, Finnország lép elsőnek. Haavisto külügyminiszter elmondta, hogy “szinte naponta” tárgyal svéd kollégájával a témáról.
“Nem lenne ideális, ha Finnország egyedül indulna, mert akkor a pályázati folyamatban minden kockázat Finnországot terhelné” – mondta Matti Pesu, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének külpolitikai elemzője.
Svédországban a kormány és az ellenzék biztonságpolitikai elemzést végez, amely májusra várható. Magdalena Andersson miniszterelnök március 30-án az országos tévében hangsúlyozta, fontos kivárni, milyen következtetésekre jut. A kormányzó szociáldemokraták ellenzik a csatlakozást, négy ellenzéki párt azonban támogatja.
Ennek ellenére Svédország el nem kötelezett státusza egyre inkább elmosódik – mondta Anna Wieslander, az Atlantic Council agytröszt észak-európai igazgatója.
„Ha megnézzük, arra készülünk, hogy együtt találkozzunk az ellenféllel, és úgy gondolom, hogy nem kétséges, melyik táborban vagyunk” – mondta. “Láthatja az Oroszország által adott figyelmeztetéseket, így nincs kétség az ő oldalukon sem.”
( Helyesbítés: a Nobel-békedíjat Svédországban indították az útjára – Norvégiában ítélik oda)
Anne Kauranen jelentései Helsinkiben; Szerkesztette: Sara Ledwith