Nincs megállapodás a jövő évi béremelésekről – AKTUÁLIS HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK

Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő héten kedden folytatják az egyeztetést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően pénteken Budapesten. Az MSZP részleges fizetésemelést vár.

A kormány ajánlata változatlan, 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést – ismertette a miniszter. Hozzátette, úgy vélik, jelentős támogatás lehet a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentése, mivel ezzel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre.

A miniszter elmondta, a kormány továbbra is jelentős béremelést akar, a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keretek között. Ahhoz hogy a magyar gazdaság versképesebben tudjon integrálódni az európai gazdaságba, hozzá kell nyúlni a bérekhez. Kitért arra, hogy a munkavállalói oldallal egyetértenek, örülnek, hogy támogatják a kormány álláspontját.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette a munkáltatói oldal javaslatát, amely szerint a társasági nyereségadó-csökkentést járulékcsökkentésre konvertálnák át. A munkaadók 6 százalékos járulékcsökkentést javasolnak 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elfogadása fejében.

A társasági adócsökkentési javaslat – elismerve, hogy jó gesztus, üzenet a külföldi befektetők számára – de mindössze 1000-1100 vállalkozást érintene a Magyarországon működő mintegy félmillió vállalakozásból – mondta. A VOSZ és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országok Szövetsége (MGyOSz) által képviselt vállalkozások döntő többsége számára a társasági adó tervezett 10 százalékról 9 százalékra csökkentése “nem igazán ajándék” – mondta Dávid Ferenc.

Úgy vélte, van értelme a tárgyalást folytatni, a költségvetési forrás megvan, a vita arról szól, hogyan osszák meg.

Elmondta azt is, hogy a VOSZ és a MGyOSz nem javasolta a társasági adó kulcsának jelentős csökkentését. Úgy vélte, a béremeléseknek van elsőbbsége, ehhez kérnek segítséget, ezért javasolták a 6 százalékos járulékcsökkentést.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkavállalói oldal javaslata, hogy 2017-ben 5 százalékkal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban egyszázalékos csökkentés valósuljon meg, amit a kormányzati oldal elfogadhatónak tartott.

Így a kormányzat és a munkavállalói oldal véleményével folytathatják a tárgyalásokat, szeretnék, ha a munkaadói oldal javaslata közelítene ehhez – mondta.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma

Középen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, mellette balra Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A munkavállalói oldal kitart korábban kidolgozott programja mellett, hogy 2018-ra elérjék a nettó bérek a létminimumot – mondta.Támogatják a kormányzat javaslatát is, amely összességében megfelel ennek – tette hozzá Doszpolyné Mészáros Melinda.

Nem elégséges munkaadói javaslat

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, a munkaadói oldal javaslata kisebb mértékben tudja csak garantálni, hogy a béremelkedés és a versenyképesség-javítás a következő években ne okozzon egyensúlytalanságot a társadalombiztosítási kasszákban. Ezért túlzónak tartja ezt a javaslatot – tette hozzá.

Egy százalékpont járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint kiesést jelent, a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forint kiesést jelentene a társadalombiztosítás kasszájából, erre a kormány nem lát most lehetőséget – mondta a miniszter.

A társasági adó csökkentési javaslat 20-25 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban. Az elmúlt években komoly segítséget biztosított ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyvédelmi akció, több mint 910 ezer ember foglalkoztatását tudták megvédeni, három év alatt 450 milliárd forintot hagyva ennél a kkv szektornál – tette hozzá Varga Mihály.

MSZP: csonka fizetésemelés terveznek

Az MSZP alelnöke szerint “csonka fizetésemelést” tervez a kormány, ennél Magyarország és a magyar emberek többet érdemelnek – Gúr Nándor erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt.

“Keveseknek sokat, a sokaknak keveset se” – így jellemezte a Fidesz politikáját Gúr Nándor, aki szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot már 2011-ben emelnie kellett volna kormánynak, de ezt öt éven keresztül nem tette meg. Úgy fogalmazott: most a választások előtti évben, “a szajréból csepegtetnek” és “megpróbálják hülyíteni” az embereket, de a “magyar emberek nem hülyék”.

Hangsúlyozta: míg 2010 előtt adómentes volt a minimálbér és összesen 32 ezer forint járulék terhelte, ma ez a teher 69 ezer forint. Közölte: 2018 után az MSZP mértékadó fizetésemelést hajtana végre a közszférában, és olyan utat járna, “ahol nincs százezer forint alatti nettó minimálbér”.

A társasági nyereségadó csökkentéséről az MSZP alelnöke azt mondta: ez vagy “a haverokat szolgálja”, vagy olyanokat, akik nem magyar dolgozókat foglalkoztatnak. Szerinte a kormány 1000-1100 cég érdekeit képviseli, miközben 500-600 ezer cég számára nem 19-ről 9-re hanem 10-ről 9 százalékra csökken a társasági adó mértéke.

Hangsúlyozta: az MSZP a dolgozók pártján áll, mert ők azok, akik nem jutnak hozzá a jogos jussukhoz, akik elől ellopják a pénzeket.

MTI