Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Mindannyian csodálattal tekintünk azokra az emberekre, akik nemcsak álmodoznak, hanem kellően merészek ahhoz, hogy meg is valósítsák őket. Így tett az a két fiatal mérnökből álló csíkszeredai házaspár is, akik saját kezükkel építették fel a házat, amelyet megálmodtak… valamivel másképpen, mint ahogy azt legtöbben megszokhattuk.
Szakács Botond és Emőke hivatásuk szerint tervezőmérnökök, szenvedélyük a lakberendezés, ez inspirálta őket, hogy életre keltsék elképzeléseiket. Csíkszeredától nem messze van egy földterületük, ahol egy kis konyhakertet alakítottak ki, itt termesztik meg a különféle zöldségeket és gyümölcsöket a család számára.
A házaspár férfi tagjának támadt az ötlete, hogy mobilházat építsen a telekre, ami megfelelő kényelmet és menedéket nyújt számukra és kislányuk, Léna számára. Eredetileg egy kerekekre épülő házikót képzelt el, a végeredmény azonban egy 30 négyzetméteres ház lett, ami az ott töltött hétvégék során a család minden szükségletét kielégíti.
Mielőtt belevágtak volna az építkezésbe, alapos számításokat végeztek: lépésről lépésre kigondolták a munkafázisokat, hogy minél kevesebb akadályba ütközzenek a kivitelezés során. Szem előtt kellett tartaniuk az alváz terhelhetőségét, és tekintettel a térségre jellemző időjárásra, a zord csíkszeredai telekre, egy kellően masszív szerkezetet szerettek volna építeni. Emellett a lakás beosztását és a berendezést is a család igényeihez kellett igazítani.
A házaspár úgy gondolta hasznát vennék egy mobilháznak, esetleg lakókocsinak, de ennél valamivel nagyobbra volt szükségük, úgyhogy Botond egy merész lépést tett: vásárolt egy régi limuzint 3000 lejért, amit teljesen „lecsupaszított”, míg csak az alváz maradt, ami aztán tökéletesen bevált házalapnak.
Ezután nekilátott a munkának, ami hosszú folyamat volt. Mivel főleg a hétvégeken tudott dolgozni rajta, körülbelül egy évbe telt megépíteni. Ez idő alatt pedig lelkiismeretesen feljegyzett minden költséget, de ami ennél is fontosabb: rengeteget tanult.
Miután elkészült a ház alapja, úgy döntött a konyhakert területére költözteti az építményt. A költségvetéshiány miatt a megszokott anyagokból: fából, rétegelt lemezből és gipszkartonból építette fel a házat. Bár a külföldi szakértők teljesen más anyagokat ajánlottak a mobilház szerkezetéhez, ezeket igencsak körülményes lett volna a hazai piacon beszerezni, így kitartott eredeti elképzelése mellett.
Az elektromos hálózat, fűtésrendszer és vízvezetékek kialakításához szakértőkhöz fordult, a többi munkálatot azonban ő maga végezte el, és időnként a barátok is besegítettek. Ezek után két kényesebb probléma megoldása következett: kérelmeznie kellett a közüzemi villamos- és vízhálózatra való csatlakozást. Ekkor dőlt el, hogy a jövendőbeli hétvégi ház nem lesz mobil, azonban elvárásainak megfelelően, minden igényüket ki fogja majd elégíteni.
Így épült fel a kétszintes, 30 nm alapterületű ház, amit feleségével közösen rendeztek be. Az alsó szinten található a fürdőszoba, konyha és a nappali, az emeleten pedig a ház két végében egy-egy ágyhelyet alakítottak ki, egyikhez lépcső, másikhoz egy mozdítható létra vezet fel.
A végeredmény mindenkit lenyűgözött, rengetegen voltak kíváncsiak, hogy nézhet ki belülről egy limuzin alvázára épített ház, ezért Botond létrehozta a www.belgurhon.comhonlapot, amivel párhuzamosan gyakorlatilag egy kisebb vállalkozást is elindított. A weboldalon az érdeklődök minden fontos információt, apró részletet, és persze több tucat fényképet is megtalálhatnak.
forrás: filantropikum.com