Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Manapság már csak kevés férfi tartja magát a hagyományhoz, és kel útra húsvéthétfő reggelén, hogy az ismerős hölgyeket kölnivel permetezze. Ráadásul sok nő ki nem állhatja az orrfacsaró pacsulikat, pedig ez mind semmi ahhoz képest, amit nagyanyáink egykor kiálltak a húsvéti locsolkodás kapcsán. Ismerkedjünk hát meg a locsolkodás szokásaival és eredetével!
Húsvéti locsolás
Ennek az egész ország területén ismert népszokásnak az eredete messzi korok világában gyökerezik, amikor őseink a víz megtisztító és megújító erejében hittek, s ez a szokás a mai napig megmaradt.
A locsolkodás eredetének egyházi magyarázata egyrészt a keresztelésre utal, másrészt pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Az ifjú legények, gyermekek locsolkodása vízzel, kölnivel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű népszokás, mely falvakban és városokban egyaránt ismert. Bár a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodásnak leginkább csak Közép-Európában jutott kiemelkedő szerep.
A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére. Egyes helyeken a népszokáshoz híven a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, és egész vödör vízzel leöntötték, nehogy kelések keletkezzenek a lányokon. Más régiókban szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel pedig az előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, tojásrántottát készítettek, amit el is fogyasztottak. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért, ezután elindultak locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, amelyik „szerencsétlent” azonban megtaláltak, annak nem volt menekvés: a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet.
A legényszámba nem vett fiúk először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul 8–10 hímes tojást kaptak. Ezután a rokonok, szomszédok lányait locsolták meg. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján személyesen vagy leánypajtásaikkal elküldött tojásokkal viszonozták.
Korábban tradíció volt az is, hogy csak azt a lányt lehetett meglocsolni, aki már eladósorba került. Az a fiatal lány, akit senki sem locsolt meg, „elhervadt”, míg aki bőrig ázott, igencsak kívánatos feleségjelöltnek számított. Húsvéthétfőn nem csak a nőkről, hanem a férfiakról is kiderült, melyikük kelendő igazán, ugyanis a hímes tojás ajándékozása előtt a lányok virágot tűztek választottjuk zakójára. Az a fiú, akinek a legtöbb és legszebb virág díszelgett a kabátján, ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett.
Régi hagyományok szerint a húsvéthétfőt követő kedden a lányok locsolták a legényeket. A húsvéti locsolás e módja azonban a két világháború között sajnos megszűnt.
A húsvéti locsolás módját illetően számos változat ismert a vödörrel való öntözéstől a vízipuskán át a szagos vízig. Míg korábban igen nagy hagyománya volt a locsolkodásnak, addig napjainkra egyre inkább csak a kisebb-nagyobb falvakra jellemző a tradíciók tisztelése.
Húsvéti korbácsolás
Néhány vidéken a locsolkodás mellett a lányokat meg is vesszőzték, általában fűzfavesszőből font ostorral, hogy egész évben elkerülje őket a betegség.
Előfordulását a Dunántúlról ismerjük. A korbácsot készíthették 4, 6, 8, 9 szálból. Korbácsfonás előtt egy szál vessző vastagabb végét késsel bevágták, majd a hüvelykujj körmével végighasították. Hogy hajlékonyabb legyen, a kés élével kikaparták a kettéhasított vessző belsejét. Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabb végeiket pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel betekerték.
Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesszőket. Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúk számra édesapjuk vagy nagyapjuk fonta a korbácsot. A sibának nevezett négyszögűre font korbáccsal a legények húsvéthétfőn megcsapkodták a lányokat, közben ezt mondogatva:
Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!
A lányok a sibára szalagot kötöttek, majd általában borral vagy piros tojással kínálták a legényeket.
A húsvéti tojás eredete
A tojás az életnek, újjászületésének, a termékenységnek legősibb, archaikus jelképe. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más fölfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, a belseje az Újszövetséget jelképezi. Piros színe pedig Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet.
A tojások színezése, díszítése régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit is adhatja, mely szerin a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A tojásfestés és a tojások díszítése pedig az egész világon elterjedt szokássá vált.
A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk, díszítéséről pedig a XIII. századtól maradtak fenn írásos emlékeink. Az ősi hagyományokon túl még egy ok erősítette a tojás húsvéti szimbólummá válását. Régen a tojás is böjti tilalom alatt állt, így az ünnepre sok összegyűlt, amelyeket aztán nagy mennyiségben fogyasztottak, ajándékoztak az emberek.
A tojásfestés népszokásként elsősorban Közép-és Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. A díszítmények lehetnek: tulipánosak, fenyőágasak, rózsásak, almásak stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.
Különböző tojásgyűjtő népszokások is léteznek, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.
A tojást jóslásra is használták: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.
Takács Henrietta
Források: hufo.info, mek.oszk.hu, husvet.hu
Íme néhány locsolóvers, segítség képen 🙂 ÍME EGYBŐL A LEGJOBB 🙂 Sivatagban jár a teveTele van a töke veleNálam van Tovább a cikkhez >>>
Legjobbak között a magyar előadó, Pápai Joci Origója! Ezekben a pillanatokban kezdődött az Eurovíziós Dalfesztivál döntője, ahol 8. ként fog Tovább a cikkhez >>>
