Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Kína nem sokkal eddigi leghosszabb emberes küldetése után csütörtökön felbocsátotta új, Long March-5 nevet kapott, nagy teherbírású rakétáját űrkutatási programjának égisze alatt.
Októberben két űrhajóst bocsátottak fel, akik egy hónapot töltenek a már kihelyezett űrmodulban egy nagyobb terv részeként, aminek célja, hogy 2022-re az ázsiai ország állandó emberes űrállomást hozzon létre.
A korábbi Long March verzióknál nagyobb rakétát helyi idő szerint csütörtökön éjszaka indították el a Hajnan tartományban lévő vencsangi kilövőállásról. A misszió célja szerkezetének és teljesítményének kiértékelése.
A Long March-5 hordozórakéta felbocsátása a Vencsangban található műholdkilövési központból 2016. november 3-án. (Fotó: Reuters/ China Daily)
A Hszinhua információi szerint a kétfokozatú rakéta 25 tonnányi rakományt képes alacsony Föld körüli, míg 14 tonnát geostacionárius pályára felvinni, amivel szállítási kapacitása mintegy 2,5-szöröse a korábbi modellekének.
A körülbelül 57 méter magas rakéta kétfajta üzemanyagot – kerozin-folyékony oxigén, valamint folyékony oxigén-folyékony hidrogén – alkalmaz a mérgező üzemanyagok helyett, ami környezetbarátabbá és olcsóbbá teszi. A kínai szakemberek úgy hiszik, a rakétával az ország állandó emberes űrállomást építhet ki, missziókat indíthat a Holdra és a Marsra.
Az űrprogram előremozdítása prioritást élvez Pekingben, ámbár katonai, kereskedelmi és tudományos célokat szolgáló előrelépései ellenére Kína még mindig csak igyekszik behozni az olyan fejlett űrhatalmakat, mint az Egyesült Államok és Oroszország.
A Long March-5 hordozórakétát vontatják a kilövőálláshoz Vencsangban 2016. október 28-án. (Fotó: Reuters/China Daily)
Jádenyúl névre keresztelt holdi robotja 2013 második felében landolt, de hamarosan technikai problémákkal szembesült. A robot, és szondája, a Csang’o-3 az első puha landolást hajtotta végre égi kísérőnkön 1976 óta. Ebben Kínát mindkét fent említett ország megelőzte.
Kína 2017-ben tervezi fellőni a Csang’o-5 szondát a Holdra, amely már mintákat is hazahozna. A missziót a Long March-5-tel indítanák. Emellett az első űrállomás 20 tonnás központi modulját is a rakétával tervezik felbocsátani 2018-ban, sőt a 2021-es marsi szondához is az új modellt vetnék be.
Mindeközben tovább dolgoznak egy óriásrakétán, amely akár 100 tonnát tud majd alacsony Föld körüli pályára feljuttatni. Debütáló repülését 2030-ra körvonalazzák.
forrás: hirado.hu
A kínai Csu-zsung marsjáró szél- és vízerózió nyomaira bukkant a vörös bolygón. A Nature Geoscience című folyóiratban a napokban megjelent Tovább a cikkhez >>>
Szingapúr, április 6. (Reuters) – A kínai állami finomítók tiszteletben tartják a meglévő orosz olajszerződéseket, de a hatalmas árengedmények ellenére Tovább a cikkhez >>>
