Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
A tudósok szerint ebben a hónapban megsérült egy kelet-antarktiszi jégtakaró a régióban uralkodó szélsőséges hőség miatt.
A műhold felvételek azt mutatják, hogy az 1200 négyzetkilométeres Conger-jégpolc március 15-én vagy annak környékén teljesen összeomlott.
“Lehetséges, hogy az #Antarktisz #AtmosphericRiver a hőhullám után elérte a fordulópontját?” – kérdezte pénteken Catherine Colello Walker, a NASA Föld- és bolygókutatója a Twitteren, megosztva képeket a sötét óceán felett szilánkokra omló fehér területről.
A “jégpolcok”, a szárazföldhöz tapadt állandóan lebegő jégtáblák több ezer év alatt alakulnak ki, és úgy működnek, mint a havat és a jeget visszatartó töltések, amelyek egyébként az óceánba folynának, és a tenger szintek megemelkedését okoznák.
Peter Neff, a Minnesotai Egyetem glaciológusa szerint a márciusi hőhullám Kelet-Antarktisz egyes részein 70 Fahrenheit-fokkal (40 Celsius-fokkal) a normál feletti hőmérséklettel volt összefüggésben a légköri folyó jelenségével.
Ez a folyamat több száz mérföld hosszú oszlopokat hoz létre, amelyek vízgőzt szállítanak a trópusokról, és olyan hatást keltenek, amelyet Neff “nedvesség-tűztömlőnek” nevez.
“Az (antarktiszi) éghajlat hihetetlenül változó, de ez nem volt mértékadó” – mondta Neff. “Ez legalább kétszer olyan szélsőséges felmelegedés volt, mint amire számítottunk.”
A hőmérséklet a régióban általában -60 Fahrenheit (-51 Celsius-fok) körül mozog ebben az évszakban, de a hónap elején 10 fok (-12 Celsius) körül alakult.
Mostanra visszatértek a normális kerékvágásba – mondta Neff.
A hatalmas óceánokkal körülvett, és a szelek által védve, amelyek megóvják a nagy meleg levegő behatolásától, a fagyott kontinens lassabban reagál az éghajlatváltozásra, mint az Északi-sarkvidék, amely háromszor gyorsabban melegszik fel, mint a világ többi része.
A NASA adatai szerint a múlt században Kelet-Antarktisz alig melegedett fel, de egyes régiók érintettek, és a kontinens átlagosan 149 milliárd tonna jeget veszített 2002 és 2020 között. A Conger Ice Shelf elvesztése a folyamatban lévő változások legújabb példája.
“Ez a szegény kis jégtakaró már csak úgy “lógott” ezen az igazán meleg tengerparti éghajlaton, de nem bírta tovább, és az elmúlt néhány évtizedben elvékonyodott és megsérült” – mondta Neff.
Ted Scambos, a Colorado Boulder Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a Conger-polc már jóval a hőhullám előtt széttöredezett, és pusztulása azt mutatja, hogy az antarktiszi rendszer érzékeny a légköri változásokra, de maga az esemény nem ad okot aggodalomra.
Egy kis gleccser mögött, ahol korábban Conger ült, most gyorsabban folyhat, és egy kis jeget engedhet ki a tengerbe, mondta.
“Ha a “hátsó udvarodban” lenne, a belső területekkel történne ez, a szörnyű lenne… de antarktiszi mércével és a tengerszint mércéjével ez egy kicsi terület…… most még….” – mondta.Isla Binnie tudósítása;
A Daily Mail számolt be a címben olvasható hírről! A fényképet valóban a NASA tette közzé hivatalos honlapján, és természetesen az Tovább a cikkhez >>>
Donald Trump úgy döntött, az Egyesült Államok kivonul a Párizsi Klímaegyezményből - értesült az Axios nevű hírportál, az AP és Tovább a cikkhez >>>
