Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Egy érme értékét sok minden befolyásolja. Az állapoton felül, a legnagyobb értéknövelő egy nagyon egyszerű paraméter, ez pedig a ritkasága. Konkrétan, hogy hány darab van belőle. Nos ez egyszerű logika mentén változik, minél kevesebb annál értékesebb, és fordítva. Azt, hogy valamely érméből miért van kevés példány több dolog is “okozhatja”. Eleve keveset vertek belőle, vagy a vert darabok nem is kerültek forgalomba, vagy szándékosan megsemmisítették, érvénytelenítették őket közvetlenül, a forgalomból. Vagy, és most erre mutatók egy példát, a fenti példák mindegyike okozta az adott érme ritkaságát.
A hongkongi érmék, nem feltétlenül ritkák, sőt a legkisebb címletek akár kifejezetten gyakoriak is. Azonban van egy évjárat / címlet kombináció ami ennek a szöges ellentéte. Ez pedig az 1941-es évjáratú 1 centes. Biztos vagyok benne, hogy még nem, vagy ha igen, akkor komoly aukción találkoztál ezzel az érmével, mivel jelenlegi ismereteink szerint kevesebb mint 100 példány maradhatott fenn. Íme a ritka 1 centes:
Egy Heritage World Coin Auctions, Hong Kong Signature Sale 3055 2017. június 22-23. aukción, 37377. tétel-ként, 6500$ ( jelenlegi árfolyamon, kb.: több mint 2 millió Ft )-ért kelt egy példány. Ugyanezen az árverésen a 37378. ( valamivel rosszabb állapotban ) tételt pedig 5000$-os áron ( jelenlegi árfolyamon, kb.: 1 millió 600 ezer Ft ) vették meg.
Hongkong akkoriban brit gyarmat volt. Az ott forgalomban lévő érméket, a brit királyi pénzverdében verték, és onnan szállították a gyarmatokra. 1941-ben, bár a II. világháború javában zajlott, a pénzforgalom zavartalan működése érdekében a pénzverés továbbra is folyt, és szükségessé is vált, 5 millió 1 centes címlet legyártása, és annak eljuttatása Hongkongba. Több verzió létezik, hogy a legyártott mennyiséget hány részre osztották, de a legelfogadottabb szerint, 3-ra ( mások szerint 4, vagy 5 ). A legyártás után, a háború alakulása miatt, egy részt azonnal “visszaolvasztottak”, és az így nyert bronz, a hadiiparhoz került. A másik rész nem jutott el Hongkongba, mert egy német tengeralattjáró elsüllyesztette a hajót ( tengeri úton akarták eljuttatni ), ami szállította. ( más vélemények szerint, japán tengeralattjáró ). Annyi bizonyos, hogy a szállító hajó, torpedó találat után, elsüllyedt. A 3. rész eljutott a gyarmatokra, azonban 1941. december 8-án a Japán Birodalom megszállta Hongkongot, és 1945-ig uralma alatt tartotta. A 3. rész nem került forgalomba, hanem az első rész sorsára jutott, ez esetben azonban a japánok olvasztották be a megmaradt mennyiséget, és használták fel fegyverek gyártásához. A 4, vagy 5 rész-es elosztás esetén, a fennmaradó 2 rész sorsának “hivatalos” sorsa, ismeretlen.
Mint fentebb írtam, annyi bizonyos, hogy 100-nál kevesebb 1941-es évjáratú 1 centesről tudunk. Az események ily módon alakuló “tökéletes” kombinációja eredményezte, hogy nagyon ritkává vált, egy 5 milliós darabszámban vert kis címletű, egyébként értéktelen érme. A fennmaradó példányokat, nagy valószínűséggel, néhány megszálló japán katona “menthette” meg, mivel kizárólag a japánok férhettek a 3. részhez, miután az éppen, hogy megérkezett Hongkongba. Illetve egyes numizmatikusok szerint, az első példányok “hivatalosan” eleve Japánban bukkantak fel, ebből is következhet a “japán katona verzió”.
A fenti példa tulajdonképpen egy újabb “történelmi narratíva”, ami nagyon ritkává, és értékessé tett egy érmét, ami a fenti események nélkül, nem vált volna azzá 🙂
Egy új tanulmány szerint az ismételt COVID-19 oltás gyengíti az immunrendszert, és potenciálisan fogékonyabbá teheti az embereket olyan életveszélyes betegségekre, Tovább a cikkhez >>>
Az arizonai Wupatki Nemzeti Emlékhely illetékesei szerint a monszun után több száz bizarr, őskori állat kelt ki a kemény héjú Tovább a cikkhez >>>
