Illusztráció (Fotó: MTI/Sándor)
Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Sikerrel ültettek be egerekbe laborban növesztett tüdőszöveteket. A sejteket a valódi szervre hasonlító vázszerkezetre tették, a kezdemény hamar fejlődésnek indult.
A tüdőbetegségek kutatásához nyújthat fontos eszközt az őssejtekből növesztett minitüdő, amit a Michigani Egyetem szakemberei fejlesztettek ki. A kezdetleges szervet befogadta a gyengített immunrendszerű egerek szervezete, a sejtháló beágyazódott és tovább fejlődött.
Briana Dye, a kísérletről szóló publikáció vezető szerzője szerint különösen azért fontos ez az eredmény, mert a tüdőbetegségek továbbra is óriási kihívás elé állítják az egészségügyet. A világon minden ötödik haláleset a tüdőhöz kapcsolódik, a tüdőrák túlélési rátája pedig az onkológia elmúlt 30 évben tapasztalt robbanásszerű fejlődése ellenére is alacsony maradt.
A laborban növesztett tüdőket gyógyszerkísérletekhez, a genetikai hatások jobb megértéséhez és az összetett betegségek tanulmányozásához is használhatják. Emellett átültethető tüdőszövetre is nagy szüksége lenne az orvostudománynak.
A Michigani Egyetem laborjában a kutatók többféle módszert kipróbáltak, hogy az őssejteket növekedésre, szervformálásra bírják. Nagy problémát jelentett, hogy a kapott sejthálók szervezetlenül, formátlanul fejlődtek. Ezért egy biológiailag lebomló vázszerkezetet készítettek, amivel a tüdő légútjait tudták modellezni. A kezdetleges szervet egerekbe ültették, ami bevett módszer az őssejt kísérleteknél.
Alig nyolc hét alatt a beültetett szövetekben csőszerű képződmények jelentek meg, a valódi tüdőhöz hasonlóan – idézi a Science Daily Brian Dye-t. A siker még nem teljes, a minitüdő bizonyos sejtjei még az egerek szervezetében sem növekednek, de a szerv így is ígéretes kiindulási alap a további kutatásokhoz.
forrás: hirado.hu
Különös jelenségekkel jár a globális felmelegedés Szibériában, a korábban fagyos talaj (permafroszt) felolvadásával ugyanis egyik napról a másikra hatalmas kráterek Tovább a cikkhez >>>
Az arizonai Wupatki Nemzeti Emlékhely illetékesei szerint a monszun után több száz bizarr, őskori állat kelt ki a kemény héjú Tovább a cikkhez >>>
