[ads]

Megfejtették a titokzatos szibériai kráterek rejtélyét! Nem fogsz örülni neki!!


Hirdetés
Hirdetések betöltése...

Forrás: shutterstock
Hirdetés


Különös jelenségekkel jár a globális felmelegedés Szibériában, a korábban fagyos talaj (permafroszt) felolvadásával ugyanis egyik napról a másikra hatalmas kráterek nyílnak a földben. A titokzatos kráterek keletkezésére vonatkozóan több, eddig nem bizonyított elmélet is forog. Abban azonban mind megegyezik, hogy a jelenségben alapvető szerepet tulajdonít a felmelegedésnek, amely Szibériában korábban nem tapasztalt hőmérsékleti viszonyok kialakulásához vezetett. A leggyakrabban hangoztatott elképzelések szerint a kráterek akkor jöhetnek létre, amikor az olvadó talajból hatalmas mennyiségű, a felszín alatt fogva tartott gáz szabadul fel – akár robbanás kíséretében is. Az észak-szibériai régióban 2014-ben fedezték fel az első, titokzatos módon létrejött krátert, amelynek átmérője meghaladta a 15 métert. 


A szóban forgó gáz lehet szén-dioxid és metán is – a légkörbe kerülve mindkettő nagy mértékben hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez, vagyis a globális felmelegedéshez. A metán azonban még a fő bűnösnek tartott szén-dioxidon is túltesz, ugyanis mintegy 86-szor erőteljesebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete szerint. Szerencsére a jóval kisebb mennyiségben a légkörbe kerülő metán legfeljebb 20 év alatt szén-dioxidra bomlik.


Normál esetben, vagyis az elmúlt évezredekben a permafroszt jelentős szerepet játszik, játszott a Föld klímájának szabályozásában azáltal, hogy jelentős mennyiségű szenet kötött meg és raktároz. A melegedés hatására azonban ez a rengeteg, különféle formában elraktározott szén részben a légkörbe kerülhet. A szibériai fagyos talaj, a permafroszt legutóbb körülbelül 130 ezer éve olvadhatott fel, azonban az akkori, a Föld keringési pályájának módosulásával összefüggő olvadás vélhetően jóval lassabban – évezredek alatt – ment végbe, mint a jelenlegi folyamat.

Egyelőre arra vonatkozó becslések nem érhetőek el, hogy a kráterekből milyen mennyiségben szabadulhattak fel gázok. A hatások azonban már ma is érzékelhetőek, a permaroszt régió ugyanis szó szerint a fagyott talajra épült. A talaj olvadása vasútvonalakat, utakat és épületek fenyeget az elsüllyedéssel, de a folyamat előbb-utóbb az ipari tevékenységeket, így az olaj- és gázmezők kitermelését is veszélybe sodorhatja. A permafrosztból ráadásul nem csak üvegházhatású gázok, de egyebek mellett hosszabb ideje fagyott állapotban lappangó kórokozók, például anthrax is felszabadulhat. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a jelenség vizsgálatára a kormány mellett vállalatok, elsősorban gázkitermelésben érdekelt társaságok is jelentős forrásokat biztosítanak.

(CNBC), portfolio.hu

Olvass betegségekről, gyógymódokról, kutatásokról, hírekről, életmód, és tudomány kategóriában! DIABETIKA.HU >>>>>

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
Hirdetés betöltése...


Hirdetés betöltése…