Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
Tavaly még reménykedtünk, a tél elpusztítja a hazánkban felbukkant koreai szúnyogokat, de túlélték – sőt terjeszkednek. Ezzel pedig potenciálisan megnő a hazánkban eddig ismeretlen betegségek felbukkanása is. A klímaváltozásnak kézzel fogható eredménye van, Magyarországon is.
A napokban számoltunk be arról, milyen hihetetlenül tökéletes eszközökkel és módszerekkel rendelkeznek a hazánkban honos csípőszúnyogok nőstényei, hogy megkeserítsék életünket. Ők is terjeszthetnek betegségeket, ám az invazív idegen fajok, mint a tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog az igazán veszélyes, ma még tőlünk nézve “egzotikus” betegségeket hordozhatnak.
A hazai szúnyogok csípése ma már leginkább csak múló kellemetlenséget jelent, de aggodalomra ad okot, hogy nálunk is megjelent néhány nagyágyú. Egy veszélyes idegen szúnyogfaj meg is telepedett.
Az ember hurcolja be ezeket a melegebb éghajlaton honos állatokat. Itt azonban nincsenek meg a természetes ellenségeik, kórokozóik, a klímaváltozással pedig egyre kedvezőbbek lesznek a feltételek, hogy túléljenek és elszaporodjanak.Egyetlen reményünk a kemény tél (volt), a nagy hideg elsöpörheti a megjelent egyedeket.
Erős és veszélyes jövevény
Így jutunk el Pécsre, ahol az egyetem munkatársai tavaly arról számoltak be, koreai szúnyogokat találtak a városban. Nincs pánik, ez volt az első eset, meg kell várni a telet és az új mintavételt. Ez mostanra megtörtént, az eredmény pedig kifejezetten rossz:
A koreai szúnyog áttelelt a baranyai megyeszékhelyen, sőt terjed a városban
– tudta meg a 24.hu Kemenesi Gábor virológustól, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársától. Nyilvánvalóan most sem kell senkinek ijedtében fejjel a falnak szaladnia, de a helyzet tényleg aggasztó.
Nézzük a lényeget:
- kimondhatjuk, hogy az Aedes koreicus, a magyarul jobb híján koreai szúnyognak nevezett faj megtelepedett Magyarországon és terjeszkedik;
- kiválóan bírja a nagy hideget és a szárazságot is;
- nappal aktív, ezért a védekezés új kihívást jelent;
- szeret az ember közelében élni, nem repül egy-kétszáz méternél távolabb a házaktól;
- nagyon agresszív és ellenálló;
- potenciálisan számos, hazánkban eddig néhány egyedi, behurcolt esetet leszámítva ismeretlen betegségeket terjeszthet;
- kifejezetten előnyben részesíti az emberi vért;
- maga az ember segíti sikerét, az ellene való harc nem megy a lakosság segítsége nélkül.
Keresi az ember közelségét, ránk vadászik
A 2016/2017-es tél rendkívül hideg volt, a hőmérséklet hetekig fagypont alatt tartózkodott, nem voltak ritkák a -10, néhol a -20 fokos napok. Joggal remélhettük, hogy ha valami, akkor ez a kemény fagy elsöpri a trópusi éghajlaton őshonos faj egyedeit.Sajnos nem így történt.A kutatók idei mintavételezéseik során bőven találtak koreai szúnyogokat, sőt az utóbbi időben ezek adták a befogott fajok 10 százalékát.
Az eredmény nem reprezentatív, nem azt jelenti, hogy Pécsett minden 10. szúnyog koreai lenne. Pusztán annyit, jobban bírja a szárazságot, mint a hazai fajok.
Kemenesi Gábor a miértet is megválaszolja. A nálunk őshonos csípőszúnyogok többsége jobban kedveli a természetes környezetet, tojásait öntési területekre, vizesárkokba, meggyűlt víztestekbe rakja, amiket ebben a nagy szárazságban nem talál.
A koreai szúnyog viszont a településeket részesíti előnyben, ahol az ember azért csak locsol, a kertekben széthagyott vödrökben, edényekben, játékokban, nejlonokban pedig meggyűlik annyi esővíz is, amennyi a lárvák kifejlődéséhez szükséges. A kifejlett rovar nem távolodik 100-200 méternél távolabb a házaktól, kifejezetten kedveli az embervért, mondhatnánk “tudatosan” ránk vadászik.
Ezért kiemelkedő mindannyiunk felelőssége a koreai szúnyog visszaszorításában:
- öntsük ki ezeket a vizeket,
- tegyük le lefordítva azt a vödröt,
- szedjük össze a gyerek homokozós játékait,
- figyeljünk a kerti tóra,
- ne tároljunk lomot az udvaron.
- Sőt, alkalmazzunk a kertben egyénileg is biológiai szúnyogirtást.
A lakosság segítsége nélkül lehetetlen eredménnyel harcolni ellene – hívja fel a figyelmet nyomatékosan a szakértő.
Koreai szúnyog (Fotó: 123rf)
Nappal támad, nem este
Igazán kellemetlen tulajdonsága, hogy nappal is aktív. Megszoktuk ugye, hogy a szúnyogok főleg szürkületkor és éjjel “támadnak”, nos ezt most el kell felejteni. A koreai csípésére a strandon, napozás, séta vagy munka közben, nagy forróságban is bármikor számíthatunk.
Ezért nehéz és bonyolult feladat a szervezett irtása is. További rossz hír, hogy az idei vizsgálatok azt mutatták:a koreai szúnyog terjeszkedett, jóval nagyobb területről fogták be őket, mint tavaly. Nem tudni, Magyarország mely területein vetette meg még a lábát, mert nagyon nehéz azonosítani. A laikus számára a tigris-, a bozót-, és a koreai szúnyog tökéletesen egyforma, teljes bizonyossággal a tudósok is csak biológiai vizsgálattal tudják meghatározni a fajt. A Pécsi Egyetem ezt megtette, de Kemenesi Gábor szerint könnyen előfordulhat, hogy az országszerte kimutatott bozót- és tigrisszúnyogok közt ott bujkálnak a koreaiak is.
Terjedésének irányát és sebességét képtelenség megjósolni, annyi biztos: az emberi aktivitáson múlik. Ugyanúgy, ahogy vélhetően Európába is külföldi gumiabroncsokban érkeztek a peték, itthon is nagyon könnyen nagy távolságokra szállíthatjuk őket.Szerencsétlen esetben egy év alatt birtokba vehetik az országot, de eltarthat több évig is.
Veszélyes betegségeket terjeszt
Hogy mindez mit jelent hosszú távon, arra ma még nem lehet választ adni. A koreai szúnyog terjesztheti többek között a szívférgesség, egy agyvelőgyulladásos betegség, a japán encephalitis, a Nyugat-nílusi láz és a Zika kórokozóját.
Az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy mindezekre a magyarországi körülmények között is képes-e, vagy sem?
– emeli ki a virológus.
Akkor sincs nagy baj ha igen, mert egy járványhoz először az kell, hogy valaki behurcolja, őt megcsípje egy hordozásra képes szúnyog, majd a kórokozó jelentős mértékben elterjedjen a szúnyogok között. Fontos tehát, hogy a koreai szúnyog “csak” potenciális vírushordozó, nem törvényszerű, hogy fertőzzön.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a problémát ne kellene nagyon is komolyan venni, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint aholaz Aedes-fajok (mint az említett magyarországi invazív szúnyogfaj is) jelen vannak Európában, ott közepes vagy magas a Zika-vírus felbukkanásának esélye.
Várható volt…
Objektíven szemlélve a helyzetet nincs min csodálkozni, mindez az éghajlatváltozás és a globalizáció egyenes következménye, cseppet sem váratlan. De az ember már csak olyan, hogy mindaddig nem érdeklik a problémák, amíg nem ég a ház, utána viszont képes pánikba esni.Nem kell.
A tudósok azon dolgoznak, hogy minél jobban megismerjük a fajt és minél hatékonyabban védekezhessünk ellen. Ez utóbbiban mi is rengeteget segíthetünk, ha legalább közvetlen környezetünkben felszámoljuk a már részletezett “szúnyogbölcsőket.
forrás: 24.hu
Bajor Imre legendás magyar színész kilenc éve már, hogy eltávozott, de a családja életében és a művészeti világban is hagyott Tovább a cikkhez >>>
Nyomoznak a hatóságok, miután a korábbi nehézsúlyú bajnok, Mike Tysont videóra vették, amint megüti egy utastársát szerdán, egy repülőgép fedélzetén Tovább a cikkhez >>>
