Mi az ÉLET? Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de van olyan világnézet-semleges meghatározás is, miszerint az élet nem más, mint a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
A párosujjú patásoknak az ősei már évezredek óta jelen vannak Magyarország teljes területén. A szakember szavai szerint egész Európában, sőt Ázsiában és Észak-Afrikában is éltek. A vadkannak nagy szerepe volt az emberi kultúrában, nem véletlen, hogy az ókori mondavilágban is megjelenik
De nemcsak számos monda kering világszerte a vaddisznókról, gyakori elterjedésük miatt elnevezésükre is sok példa akad. A népnyelv kurnyasznak nevezte a vaddisznót, a csángó magyaroknál vepernek hívják a kant és gölyének a kocát. A vaddisznó hímjét vadkannak, a nőstényét kocának hívják, a vadmalacokat 4 hónapostól egyéves korukig hívják süldőnek – fejtette ki Jóba Katalin, a Budakeszi Vadaspark állatgondozója az M1 – Kék bolygó című műsorában.
Az állatvilágban a vaddisznó igazán szívós és alkalmazkodó faj. Mindenevő, a különféle magoktól kezdve, a gyökereken, a bogyókon, a gombákon keresztül, akár még dögöt is eszik. Emellett nagyon szapora. Novembertől januárig tart a búgási időszak, februártól májusig születnek kismalacok – magyarázta Jóba Katalin.
Ha betartjuk a természetjárás szabályait, akkor csíkos hátú vadmalacokkal, éppen jellegzetes, jól rejtő mintájuk miatt ritkán találkozhatunk, azonban, ha mégis összefutunk egy néhánnyal, jobban tesszük, ha minél messzebbre húzódunk tőlük. Kifejtette, természetjárásnál alapszabály, hogy nem szabad letérni a kijelölt útról, és ez fokozottan érvényes a tavaszi időszakban, amikor a kicsik születnek. Vaddisznónál köztudott, hogy a kismalacokat védő koca nagyon veszélyes tud lenni.
Jóba Katalin elmondta, ha bármikor összefutunk vaddisznóval, ne végezzünk hirtelen mozdulatot, az állat is legtöbb esetben meglepődik, és utána elkocog. Ha pedig látszik, hogy támadó jellegű, vagy hezitáló viselkedése lenne, akkor óvatosan ki kell hátrálni a helyzetből.
Ma már tény, hogy egyre gyakrabban bukkannak fel vaddisznók városi zöldterületeken, vagyis egyre inkább hozzászoknak az emberi környezethez. A statisztikák azt mutatják, hogy egyre növekvő állomány van Magyarország területén. Az állományszabályozás azért nagyon fontos, mert a túrással, keresgéléssel, komoly erdőkárokat is tudnak okozni – magyarázta.
Éppen ezek miatt a vaddisznó az egész évben vadászható vadállatok közé tartozik – hangzott el a műsorban. Ahogy a túrás, úgy a dagonyázás is igazi disznószokás, azonban ennek szerepe van és nem pusztán a lustálkodás. Nyári időszakban a benedvesedett szőrzetről elpárolgó víz hűtheti a vadat, a sártól összetapadó serték pedig az élősködőktől nyújtanak védelmet.
Azért a vaddisznóknak is lenne okuk panaszra, a látásuk nem valami jó. De ezt áthidalják a szaglásukkal, meg hát túrás közben elég, ha az orrukig ellátnak.